Belvárosi útdíj-fizetés lehet a megoldás
Brüsszel egy évre szóló ingyenes tömegközlekedési bérletet ad minden brüsszeli lakosnak, aki eladja autóját, s nem vesz helyette másikat – hozta fel példaként a brüsszeli megoldást a budapesti autósforgalom csökkentéséről szóló sajtótájékoztatóján Hegyi Gyula, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának szocialista képviselője augusztus 8-án.
Budapesten az utóbbi években megsokszorozódott az autósforgalom, amitől nemcsak a város összképe és légszennyezettségi adatai romlottak, hanem a Budapesten lakók egészségi állapota is. Néhány év alatt kilencszeresére nőtt például az asztmás megbetegedések száma a fővárosban – mondta az EP-képviselő.
A helyzetért azonban nem csupán a budapesti lakosok felelősek – tette hozzá. Egy átlagos közlekedési munkanapon a forgalom közel fele, mintegy 350 ezer autó érkezik a fővárosba Budapest agglomerációs övezeteiből, míg a fővárosiak 17%-a használja csak rendszeresen, minden nap gépkocsiját. Hegyi Gyula ezért tette azt a javaslatot, hogy Stockholmhoz, Milánóhoz és Londonhoz hasonlóan Budapesten is vezessenek be útdíjat a belvárosba behajtó autókra.
Stockholmban az útdíjat augusztus elsején vezették be, azóta 10-20 svéd korona közötti összeget (1,1-2,2 euró) kell fizetniük azoknak a svéd autósoknak, akik munkanapokon reggel fél hét és este fél hét között hajtanak be a belvárosba. Minden behajtásért külön kell fizetniük, de egy autóra nem róható ki 60 korona fölötti összeg egy nap alatt. Szombaton és vasárnap nem kell fizetni az úthasználatért, valamint a külföldi rendszámú autók és a buszok szintén mentesültek a fizetési-kötelezettség alól. A svéd parlament június közepén szavazta meg az útdíj bevezetéséről szóló törvényt. A stockholmiak 2006. január 3. és július 31. között már kipróbálták az útdíj-rendszert, a később elfogadott törvény pedig gyakorlatilag csak jogi keretet adott a kísérleti időszakban már alkalmazott szabályoknak. A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban 20-25 százalékkal csökkent az autóforgalom Stockholm belvárosában, és javult a levegő minősége is. A stockholmi polgárok többségének valószínűleg megtetszett a rendszer: 53 százalékuk mondott igent bevezetésére a múlt szeptemberben rendezett helyi népszavazáson.
Budapesten az útdíjfizetési-rendszer bevezetésének – számos előnye mellett – komoly költségei is lennének – válaszolt az újságírói kérdésre Hegyi Gyula. A sikeres közlekedési reform feltétele mindenképpen a fővárosi parkolási lehetőségek szélesítése, újragondolása, illetve a tömegközlekedés fejlesztése volna. A 4-es metró deklaráltan a már elviselhetetlenné vált autósforgalom enyhítése céljából épül – mondta a főpolgármester szavaira utalva a szocialista képviselő. A városi útdíjból befolyt összeg egy részét a tömegközlekedés fejlesztésére, a 4-es metró pótlólagos költségeinek finanszírozására fordíthatná a főváros.
Az autósforgalom szabályozása több okból is elkerülhetetlenné vált: egyrészt a globális klímaváltozásért bizonyítottan a gépkocsik szén-dioxid kibocsátása tehető elsősorban felelőssé, másrészt Európában évről évre rohamosan nő a halálos balesetek száma. „Klíma- és energiaválság idején a benzinzabáló, energiapazarló autók a civilizáció önpusztításának kiáltó jelképei” – jelentette ki a képviselő. Hozzáfűzte: a gyorsan hajtó autók több üzemanyagot használnak fel, így szén-dioxid kibocsátásuk is jóval magasabb, mint az átlagos sebességű gépjárműveké.
A gyorshajtás kapcsán Hegyi Gyula elmondta: mind a klímaváltozás drámai következményei, mind a balesetek számának növekedése arra figyelmezteti a politikusokat, hogy érdemes az autósforgalmat és a közutakon autóval elérhető végsebességet szigorúbban szabályozni egész Európában. Az EP környezetvédelmi bizottsága által kezdeményezett javaslat – melyről várhatóan ősszel dönt a plénum – 162 km/h-ban maximálná az autók gyárilag beépített végsebességét – jelentette be a képviselő.
Forrás: mszp.hu