A kabinetnek nem áll szándékában a segélyezésre szánt pénzügyi kereteket szűkíteni.
Munkaalapú és egyben szociálisan felelős társadalmat és gazdaságot szorgalmazott a miniszterelnök azon a polgármesterekkel folytatott keddi budapesti konzultáción, amelyen a szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás tervezett megváltoztatása volt napirenden. Munkaalapú társadalmat és gazdaságot szeretnék, olyat, amelyik eközben szociálisan felelősséget vállal, amelyben erős a szolidaritás – mondta Gyurcsány Ferenc a huszonhat meghívott polgármester és minisztériumi szakértők részvételével tartott tanácskozáson.
Nem lehet célja egyetlen kormánynak és önkormányzatnak sem, hogy támogasson, illetve ösztönözzön bármilyen előítéletes mentalitást és gondolkodást – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a kabinetnek nem áll szándékában a segélyezésre szánt pénzügyi kereteket szűkíteni. A kormány azt gondolja, ami forrás rendelkezésre áll e célra, azt „ott kell felhasználni.” Jelenleg mintegy 200 milliárdos nagyságrendben költenek segélyezésre.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor polgármesterek beszámolóira hivatkozva elmondta: a legjobb szándék mellett is kialakult a szociális segélyezés rendszerének egy nem kívánt mellékhatása. Arra panaszkodnak a polgármesterek, hogy változó intenzitással, de folyamatosan találkoznak azzal, hogy a kialakult szociális segélyezési rendszer nem ösztönzi legális munkavégzésre még azokat sem, akik egyébként ha akarnának, akkor tudnának dolgozni. A polgármesterek szerint a segélyezésnek nem lehet az a célja, hogy bárkit is távol tartson a munkától – hozta szóba a miniszterelnök az egyik neki felvetett problémát.
Nem vitatható ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a szolidaritáson alapuló szociális felelősségvállalás széles rendszerét – mutatott rá a kormányfő, aki felidézte a kabinet e téren tett erőfeszítéseit. Utalt arra, hogy 2006-ban átalakították a családtámogatás rendszerét, hogy érvényesüljön az az elv, amely szerint minden gyermek egyenlő. Szintén ebben az évben lépett életbe a családsegélyezés új rendszere, amely számba vette az eltartandók számát, a feladatokat, amelyekkel a családok szembesülnek, s ennek alapján biztosít differenciált támogatást.
A miniszterelnök azt mondta, szeretné, ha a családi pótlék védelmet élvezne, s nem szeretné, ha azt „érdemalapúvá” tennék. Egy ilyen esetleges törekvés ellen teljes erővel küzdene – jelezte.
Az érintettektől az átfogó nagy koncepciók mellett konkrét normaszöveget vár, s azt kérte a hét önkormányzati szövetségtől, hogy tavaszi tanácskozásaikon alakítsák ki álláspontjukat.
Székely Judit, a szociális tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon minden erőfeszítés ellenére alacsony a foglalkoztatottsági színvonal. A nem foglalkoztatottaknak kialakult egy „kemény magja”, akiket nagyon nehéz és költséges visszavezetni a munkaerőpiacra.
A szaktárca többek között a járulékkedvezményekkel, s azok elengedésével próbálja ösztönözni a munkáltatókat, de a szakállamtitkár megemlítette a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését is.
Teleki László, az MSZP esélyegyenlőségi munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a társadalmi előítéletek a munkaadók oldalán is megjelennek, ezért nagyon fontos a társadalmi fogadókészség növelése. A romák helyzete sorskérdés, s nincs több idő – hangsúlyozta, üdvözölve a kezdeményezést.
Forrás: mszp.hu
