Meggyőződéses, tudatos baloldali volt; baloldali és demokrata
Július 17-én, gyászoló rokonok, barátok, kollégák jelenlétében vettünk végső búcsút Budapesten, a Fiumei úti temetőben Márványi György újságírótól, egykori televízióstól, a Magyar Szocialista Párt sajtótagozatának örökös tiszteletbeli elnökétől. Az MSZP nevében Mandur László, a szocialista párt elnökségi tagja, az Országgyűlés alelnöke mondott búcsúbeszédet, amit az alábbiakban közlünk.
Tisztelt Márványi György! Gyuri bácsi! Tisztelt Gyászoló Család! Kedves Barátaim! „Meghalni komoly feladat, tisztes tennivaló. És még be is végezhető” – írja Ancsel Éva. Úgy élni és dolgozni, mint Márványi György tette, tisztes tennivaló volt. És becsülettel, nagy tudással, tisztességgel bevégezte.
Beszédet mondani Márványi György, Gyuri bácsi temetésén szintén komoly feladat, tisztes tennivaló. De nem végezhető be: Gyuri bácsi csak három halotti beszédet tisztelt: az első magyar nyelvemléket, Kosztolányiét és Máraiét. Vagyis Tőle most csak elköszönni lehet, csöndes főhajtással. Ez szól igazán Márványi Györgynek, a további mondatok, amíg nem szabotálják ezeket a hangszálak, egymás emlékeztetésére szolgálnak. Tüneti kezelés, amnézia ellen. És Isten ments bárkinek is könnyelmű és könnyű kézzel belelapozni az életébe, mint egy úti olvasmányba, mert nincs sors, amely ne égetné meg a kezünket.
Az ismert hírolvasó mondta a TV-ben a hírt: „78 éves korában elhunyt Márványi György újságíró, aki 35 éven át volt a Magyar Televízió munkatársa. Márványi György 1957-től szerkesztette a TV-híradó adásait, 1967-től az aktuális osztály vezetője, a Fórum és a TV jelenti című adások szerkesztője. 1970-től négy éven át a Hét című magazin főszerkesztője, majd 1982-ig a Híradó főszerkesztő-helyettese volt. 1982-ben a Teletext Kft. alapítója, a teletext-szolgáltatás, a Képújság magyarországi meghonosítója. 1992-ben ment nyugdíjba. Legjelentősebb televíziós munkája a Ki ölte meg Kennedyt? című dokumentumfilm, amellyel elnyerte az év legjobb dokumentumfilmje díjat az 1966-os Miskolci TV Filmfesztiválon. Temetéséről később történik intézkedés.”
…És ment tovább a Híradó: kisiklott…, felrobbantották…, aláírta…, tiltakozott…, ment tovább az élet. Márványi György, Gyuri bácsi nélkül. Nem, nem hiszem, hogy nélküle. Lehet, hogy „az élet alszik, nem dalol”, de itt maradt egy tanulságos, értsd: tanítható és tanulandó életpálya.
„Intézkedtünk”, itt állunk a temetésen, és bizonytalanok vagyunk a hátrahagyott tudást illetően. Talán azért, mert nem azok a legfontosabb emberek az életünkben, akiktől, hanem akikből tanultunk. Márványi Györgyből lehetett tanulni: például, hogy egyenes derékkal jött, és úgy is ment el. Soha nem értett egyet a kor divatos cinizmusával, hogy „köpönyegét csak a dilettáns forgatja önerejéből; a profik rábízzák a szelekre”.
Pedig Márványi György életében a 30-as, 40-es, 50-es, 60-as – és így tovább – években sokféle szelek fújtak. Meggyőződéses, tudatos baloldali volt. Baloldali és demokrata. Élete nagy konfliktusai, megoldandó dilemmái közé tartozott – erről tanúskodnak az írásai – a rendszerváltás előtti puha diktatúrában és a rendszerváltás utáni kőkemény demokráciában egyaránt (!) a baloldaliság és a demokrácia összeegyeztethetősége. Az egyenlőség-eszmény és a piacgazdaság összebékítése. A rendszerváltás egyszerre jelentett számára szellemi szabadságot és a tapasztalat csalódását. Nem a demokráciában, hanem a változásokat feldolgozni képtelen kortársai egy részében csalódott: a szélekre sodródókban, az elgyávultakban, a Janus-arcú (-tollú, -beszédű) szakmabeliekben.
Felháborította minden igazságtalanság a környezetében, de a saját magával történtek az arcán alig látszottak. Pedig a belső hajszálrepedések múlatlan lelki sérüléseket okoztak. Többekkel együtt – már a demokráciában – homokzsákként dobták ki a televízióból (vannak árnyaltabb megfogalmazások is, de egy búcsúbeszéd csak egyenes mondatokat tűr el), és érdekes módon a léghajó mégis süllyedt… Tanú volt, több korszak tanúja, szellemi gátőr, és tudása, bölcsessége sokakat zavart.
Szenvedélyesen tanult és szenvedélyesen tanított. Kölcseysta diákként az országos tanulmányi versenyen a győztesek között volt magyar irodalomból és néhány évtized múlva már rajongtak a diákjai érte az ELTÉ-n. Ahol egykor magyar irodalom – népművelés szakosként végzett, később maga tartott kurzusokat, írt jegyzeteket. Népművelő volt papíron, de mindig az egyes emberre, a személyiségre fókuszált. Emberművelőként járt kint hosszabb időre George Gerbner, vagy ha tetszik a magyar származású Gerbner György világhírű média és tömegkommunikációs kutató philadelphiai intézetében. Ekkor születtek első tudományos igényű tanulmányai, például „A tömegkommunikáció hatásairól” írott dolgozata, vagy a „Modernizáció és társadalmi kommunikáció” című esszéje. Erősen foglalkoztatta az újságírói szuverenitás problémaköre és az elsők között értekezett az amerikai szappanoperák hatásmechanizmusáról.
Gyuri bácsi soha nem hősködött, de bátorsága közismert volt a TV-aulában. Talán kevesen tudják, de neki köszönhető, hogy a Holdra szállást egyenesben közvetítette a Magyar Televízió. Nagy erők dolgoztak azért, hogy az űrversenyben előnyre szert tevő – ahogy akkor mondták – „imperialista nagyhatalom” történelmi csúcsteljesítménye mínuszos hír legyen. Gyuri bácsi minden követ megmozgatott – sikerrel. Addig keveseknek sikerült munkaidőben a készülék elé ültetni az egész országot.
Szakmai pályája mellett igazi közéleti ember volt, tíz éven keresztül az MSZP sajtótagozatának elnöke. Fiatalos lendülettel és nagy odaadással dolgozott, otthonra, barátokra, szellemi társakra talált ebben a munkában és ebben a közegben. Most, tavasszal, amikor megromlott egészségi állapota miatt lemondott az elnökségről „örökös tiszteletbeli elnöknek” választották. Szerényen, majdhogynem szégyenkezve fogadta posztamensre emelését.
Tisztelt Márványi György! Kedves Gyuri bácsi! Engedd meg, hogy ne búcsúzkodjunk! Jövünk Hozzád tanácsért, erőt gyűjteni, szükségünk van Rád! Akkor is, ha Neked „Sok volt a zaj, az ige, ujjongtak a dalok, / Most a nagy némaság szól, / Mint örök orgonából / A vox humana hangja, / És én csak hallgatok.”
Forrás: mszp.hu
