MSZP

Gyurcsány Ferenc levele a parlamenti pártok elnökeinek

Tisztelt Elnök Úr/Asszony! Szélsőjobboldali radikálisok nemrégiben felgyújtottak egy üzletet arra hivatkozva, hogy az magyarellenes. Az ilyen és ehhez hasonló alávaló támadások a 20-as 30-as évek Magyarországát idézik: azt az időt, amikor a fasizmus egyre hangosabbá, egyre fenyegetőbbé vált, mielőtt vérbe borította volna egész Európát.

Minden szabadságszerető ember hálás lehet azoknak a civileknek, akik legutóbb bátor kiállással felemelték a szavukat az újfasiszták ellen, mert ezzel nemcsak néhány embert védtek meg, hanem a demokrácia mellett is hitet tettek. Hétfőn a demokraták voltak többen, de a szélsőjobboldali szervezetek péntekre újabb erődemonstrációt, „nemzeti seregszemlét” szerveznek ellenük-ellenünk. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az újfasiszta eszméket valló és nyíltan hirdető csoportok megerősödése és radikalizálódása nem fenyegetés, hanem valós veszély.

Meggyőződésem, hogy minden demokratikus erőnek egyöntetűen ki kell állnia a demokrácia, a polgárok szabadsága és biztonsága védelmében. A tétlenség és a hallgatás ebben a helyzetben mindennél beszédesebb és veszélyesebb. Ezért az SZDSZ budapesti szervezetének felhívása nyomán kérem Önt, hogy erkölcsi és politikai támogatásán túl, személyes jelenlétével is támogassa az újfasisztákkal szembeni civil kezdeményezést, és ítélje el egyértelműen a szélsőjobboldali eszméket valló és hirdető szervezeteket és személyeket!

Üdvözlettel:

Gyurcsány Ferenc,

a Magyar Szocialista Párt elnöke

*

Gyurcsány Ferenc pártelnök a péntekre szervezett antifasiszta megmozduláson személyes jelenlétével támogatja a szélsőjobboldali radikálisokkal szembeni civil fellépést.

Forrás: mszp.hu

A szocialisták országos választmányában többségi álláspont, hogy jelenleg nincs szükség tisztújításra, mégpedig azért, mert a probléma gyökere nem az elnökségen belül, hanem a koalíciós pártok között keresendő.

„Csak koalíciós válság van, kormányválság nincs” – mondta az országos választmány elnöke, aki szerint ennek megoldása a következő hetek függvénye.

Abban a szocialista politikus sem hisz, hogy a két párt közötti egyeztetés könnyű lesz a következő két évben, de szerinte a vita az MSZP és az SZDSZ között nem a reformok szükségességében, hanem azok sebességében van.

Különbség a két párt politikájában csak néhány, nagy nyilvánosságot kapott kérdésben nyilvánult meg, amelyek általában a gazdasági tárca munkájában mutatkoztak meg, például a vasúti szárnyvonalak megszüntetése kapcsán.

Forrás: mszp.hu

A napi helyzet alapján nem szabad módosítani, ez nagyon súlyos politikai hiba lenne

Csak az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) született megállapodás alapján lehetne módosítani a sztrájktörvényt – mondta Filló Pál, az MSZP szakpolitikusa hétfőn.

Hozzátette: a szocialista párt nem kezdeményezi a jogszabály módosítását. A napi helyzet alapján nem szabad módosítani a törvényt, ez nagyon súlyos politikai hiba lenne.

Filló Pál elmondta: nem hiszi, hogy a sztrájktörvény módosítását egy politikai pártnak kellene elindítania. Egy ilyen jogszabályt csak úgy lehetne módosítani, ha kikérik az OÉT véleményét és a politikai erők is megállapodnak róla.

Az országgyűlés képviselő megjegyezte: a jogszabály kapcsán számos kérdés van, amiben együtt kellene gondolkodni. Valóban súlyos a dolog, hiszen hosszabb távon az országnak komoly gazdasági problémákat okozhat egy közlekedési sztrájk.

Forrás: mszp.hu

A kormányzati munka attól lesz hiteles, amit az emberekkel együtt elvégzünk, nem akaratuk ellenére boldogítva őket

Kiss Péter szerint nem a miniszterelnök-cserén keresztül vezet az út a kormányzóképesség megtartásához. A kancelláriaminiszter az MTI-nek és az ATV-nek adott interjúban pénteken úgy fogalmazott, hogy lehetőség szerint újra kell alakítani az SZDSZ-szel a koalíciót, de ha ez nem megy, akkor az ország számára fontos konkrét ügyek mentén kell együttműködni a felelős parlamenti erőkkel.

Az MSZP alelnöke azt mondta, újra kell alkotni a koalíció politikáját, amit mindkét pártnak belül is rendbe kell tennie. Hangsúlyozta: a koalíciós vita nem személyi kérdésekről szól.

A kancelláriaminiszter szerint tematikájában sokkal kiegyensúlyozottabb kormányzásra van szükség, vagyis az elmúlt másfél évben elindult ügyek mellett az emberek hétköznapi személyes kihívásait is segíteni kell.

Kiss Péter példaként megemlítette: rengeteg családnak probléma, hogy az uzsorások elveszik tőlük a szociális segélyt, vagy a lakótelepeken élők nem tudják kifizetni a távfűtést. Nekünk is fontos kell, hogy legyen, ami a családoknak fontos – szögezte le.

A szocialista alelnök úgy látja, a konvergencia-program személyessé tételére is szükség van, hogy az emberek értsék, miről szól. Hangsúlyozta: nyílt párbeszédet kell folytatni a társadalmi csoportokkal, és számukra érzékelhető döntéseket hozni az ő akaratuk alapján. A kormányzati politika attól lesz hiteles, amit az emberekkel együtt elvégzünk, nem akaratuk ellenére boldogítva őket – fogalmazott.

Kiss Péter közölte: a baloldali politika nem személyfüggő, hanem kollektív teljesítményhez kötődik, és úgy vihető sikerre, ha nem marad benne egyedül a kezdeményező, hanem a társadalom is részt vesz benne.

Nehezen megvalósíthatónak nevezte a kisebbségi kormányzást. „Nem lehetetlen feladat, (...) de emberes kihívás.” Éppen ezért lenne fontos a koalíció újjáalakítása az SZDSZ-szel – jegyezte meg.

Az előrehozott választásokat Kiss Péter sem tartja megfelelő megoldásnak a kialakult helyzetre, mivel – mint mondta – az elmúlt években nem derült ki, hogy az ellenzék milyen konkrét intézkedéseket hozna.

Forrás: mszp.hu

A koalíciós partnernek kell eldönteni, hogy a programot koalíción belül, vagy kívülről támogatja

A reform és a biztonságérzet egyensúlyáról beszélt Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön egy salgótarjáni rendezvényen.

Az MSZP számára az első szempont az, hogy a továbbra is szükséges reformokat úgy hajtsuk végre, hogy az emberek biztonságérzete megmaradjon, és csak a második szempont, hogy milyen politikai együttműködés keretében – mondta a politikus. Kifejtette: most a koalíciós partnernek kell eldöntenie, hogy egy ilyen programot koalíción belül, vagy kívülről tud-e támogatni.

Lendvai Ildikó reális megoldásnak nevezte a kisebbségi kormányzást, hangsúlyozva, hogy az önálló kormányzás nem jelentheti azt, hogy „bemegyünk a parlamentbe, és minden szavazásnál gyomorgörcsöt kapunk, hogy most kisebbségben vagyunk-e, vagy sem”.

„Az önálló kormányzás abban az értelemben kisebbségi, hogy nincs eleve megadva a szavazatszám. De abban az értelemben nem szabad, hogy kisebbségi legyen, hogy véletlenszerűen derüljön ki: adott törekvésünket ki támogatja. Ezt nyilván hosszú vitákkal kell, és – szerintem – lehet is biztosítani” – fogalmazott.

A szocialista politikus a Palóc Nők a Holnapért Egyesület rendezvényén arról beszélt, hogy a mai konfliktusokat, a rossz társadalmi hangulatot csak részben okozza az életszínvonal visszaesése, legalább ugyanannyira rontja az emberek hangulatát az az érzés, hogy „mi van már megint”, mert másképp kell kitölteni a felvételi jelentkezési lapot, vagy mert a regionalitás miatt elköltözött a felkeresett iroda.

Lendvai Ildikó azt mondta: ennyire nehéz másfél év régen volt mind a politikai pártok, mind a családok életében, „ilyen rossz közérzetet békeidőben ritkán tapasztalni egy országban”.

Hozzátette: ezt a változások okozzák, hiszen volt már ennél keményebb időszak is a megszorítások terén. A politikus hangsúlyozta ugyanakkor: „akármilyen nehéz mutatvány”, egyszerre kell a reform és a biztonság.

A reformokra és a biztonságra most nemcsak kényszer van, de talán lehetőség is, mert az elmúlt másfél évben az ország kikoplalta és megszenvedte a megszorításokat – jelentette ki. Hangsúlyozta: az egészségügyet át kell szervezni, de arra is oda kell figyelni, hogy mindenki időben értesüljön arról, melyik rendelőbe, melyik kórházba kell mennie.

Kifejtette: a viták a szabad demokrata partnerekkel valójában a biztonságról szólnak, és arról, hogy ki miként értelmezi a reformokat. Az SZDSZ és az MSZP álláspontja közötti különbséget Lendvai Ildikó úgy fogalmazta meg: „ők azt mondták, a legfontosabb, hogy a kormány bátor legyen. Én azt mondom, mi azt mondjuk, a legfontosabb, hogy a kormány egyszerre bátor, biztonságos és bölcs döntéseket hozzon”.

Forrás: mszp.hu

Nyakó István közleménye

Üdvözöljük, hogy az MDF szakpolitikai javaslatot tett az egykulcsos adó bevezetésére vonatkozó indítványával. Fontos nemcsak a javaslat tartalma, de elsősorban annak ténye is, mert végre programokról szólhat a politikai párbeszéd.

Várjuk az egykulcsos adójavaslathoz kapcsolódó konkrét elképzeléseket, hogy érdemben meg lehessen vitatni azokat és kíváncsian várjuk az erre vonatkozó közös hárompárti javaslatot is.

A kormány és az MSZP kész megfontolni és megvitatni minden olyan felelős javaslatot, amely a konvergenciaprogram végigvitelét, a költségvetés stabilitását és a gazdasági növekedés serkentését segíti, és egyszerre növeli az emberek biztonságát is.

Dávid Ibolyának az a kijelentése, hogy nyitottak a kormánytól érkező javaslatok támogatására, különösen fontos és üdvözlendő. Ez is az önálló szocialista kormányzás létjogosultságát támasztja alá. Azt bizonyítja, hogy van támogatása a felelős és higgadt javaslatoknak, és így lesz mód és lehetőség az ország érdekében elengedhetetlen változtatások végrehajtására. Az MSZP erre készül.

Nyakó István
az MSZP szóvivője és országgyűlési képviselője

Forrás: mszp.hu

Több egyeztetés lesz valamennyi ellenzéki párttal – természetesen az SZDSZ-szel is – a tervezett törvényjavaslatokról

Gyurcsány Ferenc szerint kisebbségi kormányzás esetén sem lesz a kabinetje „béna kacsa”: aktív, cselekvő politikát folytatnak majd, sok jó kezdeményezéssel. A miniszterelnök erről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt szerda reggel.

Mint hangsúlyozta, tartani fogják a kormány- és a konvergencia-programot is. Elképzelése szerint a kormányon belüli egyeztetések egy része kikerül a parlamentbe. Azokat korábban kezdik, és több egyeztetés lesz valamennyi ellenzéki párttal – természetesen az SZDSZ-szel is – a tervezett törvényjavaslatokról.

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy a szakmai kérdésekben az elmúlt években is sokszor szavaztak együtt a kormánypártok és az ellenzék, az MDF pedig a reformtörvények egy részét is támogatta.

A kormányfő az interjúban megerősítette azt az információt, amely szerint az egyeztetésen Kóka János egyértelművé tette, semmiképpen nem maradnak a koalícióban. Az SZDSZ akkor is kilépett volna, ha az MSZP kezdeményezi a pénztártörvény módosítását az Országgyűlésben – tette hozzá.

Arra a kérdésre, tett-e olyan kijelentést a hétfői elnökségi ülésen, hogy ha ő az akadálya a koalíció fennmaradásának, akkor félreáll, azt válaszolta: soha nem mondott mást. „Az első perctől azt mondom, hogy ebben személyes érdekeim nincsenek. Gyurcsány Ferencnek azt kell tennie, ami a kormányzás érdeke. Ha a kormányzásnak az az érdeke, hogy a miniszterelnök maradjon – amiről a kormánypártok dönthetnek –, akkor marad, ha nem, akkor menni kell” – fogalmazott.

A miniszterelnök kitért arra: társadalmilag és politikailag is egyensúlyt kell találni, mert az emberek elfáradtak, lassabb tempót szeretnének. „Reformpolitika kell, de felelős reformpolitika” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc, aki úgy látja: a hegyre fel lehet menni szemben a gerinccel, de arra nem sokan követik őket. Ám meg lehet próbálni ugyanezt körben, a szerpentinen is.

Forrás: mszp.hu

Több felelősség, de több lehetőség is

Az MSZP elnökségét tájékoztatták kedd este a délutáni koalíciós egyeztetésről, miszerint az SZDSZ nem csak személyi ügyek miatt hagyta oda a koalíciót. "Tudomásul vettük, hogy Kóka János az SZDSZ tagságától felhatalmazást kért a kiugrásra" - mondta Nyakó István MSZP-szóvivő. Azt is elmondta, az MSZP vállalta a kisebbségi kormányzást, felkérték Gyurcsány Ferenc pártelnököt, hogy dolgozza ki a következő két év programját, illetve a szocialista szervezetekkel megvitatják a baloldalra váró egy év politikai programját. A szocialisták bár nem örülnek az ügynek, hangsúlyozta az MSZP szóvivője, de úgy érzik, a jövőben nemcsak több felelőségük, hanem több lehetőségük is lesz.

Ami a technikai részleteket illeti, a következő napokban megkezdődik az SZDSZ-es tárcák átadás-átvétele, a procedúrát Kiss Péter kancelláriaminiszter és Ficsor Ádám, a kormányfő kabinetfőnöke vezényli le. Arról, hogy a megürülő posztokat kik tölthetik be, egyelőre nincs hivatalosan szó, április 30-ig az SZDSZ-es kormánytagok viszik az ügyeket. Hogy a koalíció fennmaradjon, annak egyetlen lehetséges módja, ha az SZDSZ visszatér a közös akolba – hangzott el

A kormány reformokat érintő várható politikájának alakulásáról Nyakó István az mszp.hu-nak nyilatkozva elmondta: kiszámíthatóbb, az hétköznapok biztonságát szem előtt tartó változások, az emberek érdekeit jobban képviselő politika fémjelzi a jövőben a szocialisták önálló kormányzását. Jobb egy lassúbb, minőségibb átalakulás, amelyet támogatnak az emberek, mint egy sokkterápia-szerű gyors reform, amely elbukik - tette hozzá a szóvivő.

Forrás: mszp.hu

Meg kell őriznünk az uniós kohéziós politika jelenlegi céljait, és törekednünk kell a források bővítésére 2013 után

Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető kezdeményezésére Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztossal folytatott zártkörű egyeztetést az Európai Parlamentben működő Visegrád+ Fórum. A magyar, cseh, szlovák, lengyel, szlovén, észt, litván, lett, bolgár és román szocialista delegációvezetők előtt Hübner biztos asszony kiemelte, hogy a 2004-2006-os időszakot tekintve az új tagállamok közül – a források 90 százalékos felhasználásával –Magyarország kiemelkedően teljesített.

Hazánk felkészült a pénzek felhasználására és ez bíztató a 2007-13-as időszakra vonatkozóan is. A Bizottság értékelése szerint a 2007-13-as költségvetési időszakra benyújtott új tagállami fejlesztési tervek – köztük az Új Magyarország Fejlesztési Terv – megfelelnek az EU által kitűzött céloknak, azaz a kevésbé fejlett régiók felzárkózását, az egyes tagállamok hosszú távú fejlődését szolgálják.

A kohéziós politika jövőjéről szólva Danuta Hübner elmondta, hogy radikális változás nem várható, azaz az unió a jövőben is kiemelten támogatja a legszegényebb európai régiókat. Emellett hangsúlyosabb szerepet kap az egyes régiók versenyképességének javítása, a kis- és középvállalkozások segítése, és az új globális kihívások – mint a klíma- és energiapolitika – finanszírozása.

Tabajdi Csaba kérdésére a biztos asszony kifejtette, 2013 után könnyen elképzelhető, hogy az új tagállamoknak választaniuk kell a Közös Agrárpolitikára és a kohéziós politikára fordítható források csökkentése között. A globális kihívásokra adott válaszként ugyanis az unió költségvetésébe új célként épül be az energia- és klímapolitika támogatása, a K+F-re fordított kiadások növelése, miközben a költségvetés mérete jelentősen nem fog növekedni.

Ebből a versengésből valószínű, hogy a Közös Agrárpolitika kerül ki vesztesként. Tabajdi Csaba erre tekintettel hangsúlyozta, hogy „az elkerülhetetlennek élére kell állni”. A KAP-ban érdekelt tagállamoknak – így Magyarországnak is – minél hamarabb ki kell alakítania álláspontját a kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika jövőjéről, hogy felkészülten vehessen részt ebben, az ország jövője szempontjából meghatározó vitában. A KAP jövőjéről folytatott szakmai, szakpolitikai vitának lesz meghatározó állomása a 2008 április 11-12-én Nádudvaron megrendezett Magyar Agrárakadémia.

Gurmai Zita, regionális bizottsági tag kérdésére reagálva Hübner biztos elismerően nyilatkozott márciusi magyarországi látogatásáról és a hazai kistérségek létrehozásáról, amellyel példaértékű modellt alakított ki hazánk.

Fazakas Szabolcs kérdésére a biztos elmondta, a kohéziós politikával kapcsolatos korrupció visszaszorítását európai-szintű feladatának tekinti a Bizottság. Erre jó eszköz a felhasználási eljárás egyszerűsítése és átláthatóvá tétele, amire jó példával szolgál az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kialakított egyszerűsített pályázati rendszer.

Harangozó Gábor, regionális bizottsági tag kérdésére válaszolva Danuta Hübner hangsúlyozta, hogy a Magyarországon kialakított kistérségi modell képes a leghatékonyabban megbirkózni az elmaradott térségek speciális problémáival. Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar modellt miként lehetne európai szinten is alkalmazni.

Forrás: mszp.hu

A koalíciós pártok készek az együttműködés minden formájára a közösen vállalt célok érdekében

Az SZDSZ minden olyan parlamenti döntést támogat, ami a konvergenvcia-program megvalósítását, a gazdasági növekedés beindítását és a szükséges reformokat, átalakításokat célozza – jelentette be Gusztos Péter, a liberális párt ügyvivője kedden Budapesten, Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján, a szocialista párt és az SZDSZ vezetőinek egyeztetését követően.

Lendvai Ildikó közölte: arról is egyeztetnek, hogy az általános célokat, amelyekkel a liberálisok egyetértenek, miként lehet konkrétumokkal kiegészíteni. „Vannak javaslataink a politika szinte minden ágára nézve, hogy milyen konkrét tartalmakat kell a célok szolgálatába állítani” – mondta a szocialista frakcióvezető, aki jelezte azt is: az együttműködés módjáról is szeretnének megegyezni. Utóbbiról Lendvai Ildikó úgy vélekedett, készek az együttműködés minden formájára a közösen vállalt célok érdekében.

Elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc nyílt levele – amely honlapunkon is olvasható – nem az együttműködés formájára tett javaslatot, hanem az együttműködés tartalmának pontos részleteit sorolja fel. E kérdések közös megválaszolására úgy is készek a parlamentben, hogy ha ez a koalíciónál jóval kevésbé kötött, de a szokásosnál erősebb parlamenti együttműködést jelent. (Gyurcsány Ferenc azt kérte a koalíciós pártoktól, hogy aktívan segítsék a következő évek kormányzati politikájának meghatározását, a kormányprogram megújítását, a koalíció működési feltételeinek helyreállítását, megerősítését.)

Az MSZP frakcióvezető-helyettese cáfolta azt a felvetést, hogy más, szocialista minisztercserékben gondolkoznának-e.

Forrás: mszp.hu

Gyurcsány Ferenc szerint nem reform az, ami megbukik

Sok tárgyalás következik, még több találgatás, végül megállapodunk – állítja Gyurcsány Ferenc a koalíciós válságról.

- A pártértekezleten meglehetős iróniával hozta fel Horváth Ágnes ott bejelentett leváltása kapcsán, hogy az elemzők majd rájönnek, hogy ez olyan, mint Medgyessy Péter terve volt a liberális gazdasági miniszter, Csillag István elküldésére 2004-ben. Pedig ön szerint nem olyan. Az Medgyessy bukását hozta. Az SZDSZ akkor elveszítette bizalmát a miniszterelnökben. Most a liberálisok bejelentették, hogy visszavonják a kormányból minisztereiket és államtitkáraikat. Hol a különbség?

- Ott, hogy az személyes vita volt, ez pedig politikai. Lényegi, tartalmi kérdésekről szól, nem arról, hogy ki lesz a miniszter.

- Félrevezető látszat keletkezett...

- Valójában azonban a sokkterápia SZDSZ-es modellje áll szemben a mérsékelt reformok szocialista politikájával. A színfalak mögött hónapok óta folyt a küzdelem a két koncepció között. Kóka János, az SZDSZ elnöke most Simor András jegybankelnök úrra hivatkozott, aki szerint 2000-2500 milliárd forintot ki kellene vonni az állami újraelosztás rendszeréből. Ez azonban minden család számára évi hatszázezer forint veszteséget okozna, s mint ilyen, vállalhatatlan az MSZP számára.

- A nyilvánosság a liberálisok 5-600 milliárd forintos adócsökkentési csomagjáról tud, ami ennyivel venne vissza a költségvetés – remények szerint növekvő – bevételeiből.

- Ez is 120 ezer forint veszteséget jelent évente átlagosan egy-egy családnak. De ennél nagyobb volt a tét. Az SZDSZ javasolta, hogy szüntessük meg a családi pótlék adómentességét. Nem fogadtuk el. Javasolták, hogy szüntessük meg a nyugdíjak vegyes indexálását - nem fogadhattuk el. A nyugdíjasok utazási kedvezményeinek megszüntetéséhez sem járultunk hozzá. Mindez független a népszavazási eredményektől. Most már nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni semmiféle megszorításhoz. Szerintük a reformok tempóját tartani kell, szerintünk viszont csak annak az átalakításnak van értelme, amit el lehet fogadtatni az emberekkel. Kétfrontos harcot vívunk. Egyrészt a Fidesz ellen, amely minden változást visszautasít, másrészt az SZDSZ-szel is vitázunk, mert ők sokkterápiát alkalmaznának. Egyik fél jóhiszeműségét sem vitatom. Csak másként gondolkodom. Lehet például a szlovák lendületre hivatkozni, de annak eléréséhez valóban ki kellene vonni 2000-2500 milliárd forintot az újraelosztásból. Abszurd nálunk ilyet követelni, amikor még a 300 forintos vizitdíjat sem lehetett elfogadtatni.

- Minderről azonban szó sem esik a koalíciós hadakozásban. Annál több Horváth Ágnesről, és arról, hogy önnek mihez van joga a koalíciós szerződés alapján, illetve mihez nincs. Az SZDSZ tulajdonképpen emiatt vonta vissza kormánytagjait. Ezt miként minősíti?

- Nagyon határozott figyelmeztetésnek, amely jelzi, hogy mélyek a problémák. Tükrözi, hogy mozgásterük és türelmük végére értek.

- Hol van az a pont, amikor ön mondja azt, hogy nem folytatható az együttműködés, vagy ha igen, nem önnel?

- A vita politikai természetű, kell lennie tehát politikai megoldásnak, még akkor is, ha Kóka elnök úr most azt érzékelteti, hogy én vagyok az, aki nem kíván együttműködni. Ez nem így van.

- Elengedhetetlen volt, hogy - Horváth Ágnes egyeztetés nélküli leváltásán túl - még meg is sértse az SZDSZ-t?

- Az SZDSZ reformelkötelezettségét, ha valaki, én sokra tartom. De nem tudom elfogadni, hogy csak ők tudják, mire van szüksége a nemzetnek. Nem akartam megbántani senkit, de azt tartom, hogy a társadalom többségének érzéseit, véleményét tudomásul kell venni.

- A szocialista párt hogyan fogadta Horváth Ágnes leváltását, illetve az SZDSZ kihívását?

- A szocialisták a reform mellé most már kiszámíthatóságot és biztonságot is kívánnak. És roppantmód sajnálnák, ha az SZDSZ ezért elhagyná a koalíciót.

- Az SZDSZ egységesen áll elnöke mögött?

- Nem tudom.

- Kisebbségi kormányzást el tud képzelni?

- Nem tartunk ott, hogy ezt kelljen elképzelnem.

- A nyílt kormányválság hírére esett a forint, a BUX index... és ezek csak a „szabad szemmel is látható” jelek. Ehhez képest április 30. is nagyon messze van.

- Nagyon remélem, hogy belátható időn belül megegyezünk. A mi pozíciónk tiszta: nem akarjuk felpuhítani a reformokat, de olyan ütemet és eszközöket szeretnénk csak alkalmazni, amelyek elfogadhatóak az emberek számára. Az a reform, amelyik megbukik, nem reform. Azt gondolom, jobb ma egy veréb, mint ha holnap egyetlen túzok sincs.

- A szerdai kormányülést fél házzal tartják? Üresek lesznek a szabad demokrata miniszterek székei?

- Nem, valószínűleg ott lesznek ők is. Tegnapi távolmaradásuk a parlamentből jelképes volt. Csak az április 30-i határidőt szabó bejelentést nyomatékosították.

- Mi a rövid távú politikai prognózisa?

- Sok tárgyalás következik, még több találgatás, végül megállapodunk.

(Az interjú hétfő délután, az SZDSZ ügyvivői testületének döntése előtt készült.)

Nagy N. Péter

Forrás: mszp.hu

A szabad demokraták majd eldöntik, hogy a programot, ami az ország érdekében a további reformok útján valósulhat meg, kívülről, avagy belülről kívánják segíteni

A szocialista párt kedden tárgyal az SZDSZ-szel a kormány programjáról – közölte újságírókkal Nyakó István, az MSZP szóvivője hétfő este Budapesten, a párt elnökségi ülése után.

Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a nyugodt, mérsékelt reformok pártján áll – mondta a szocialista politikus. Nyakó István közölte azt is: az SZDSZ eldönti, hogy kívülről vagy belülről támogatja a kormány programját, erről kedden tárgyalnak a liberális párttal.

„A szabad demokraták pedig eldöntik, hogy a programot, ami az ország érdekében a további reformok útján valósulhat meg, kívülről, avagy belülről kívánják segíteni” – mondta a szóvivő.

Arra a felvetésre, hogy a liberálisok nem támogatják Gyurcsány Ferencet, azt válaszolta: tudják, de arról, amiről az elnökségi ülésen szó volt, először az SZDSZ-t tájékoztatják.

Forrás: mszp.hu

Jobb a megvalósult, mérsékelt reform, mint az elbukott radikális reform

Gyurcsány Ferenc szerint nagyon mély koalíciós vita van, amely válsággal fenyeget. A miniszterelnök az MTI-nek hétfőn adott interjújában azonban azt hangsúlyozta: ennek megoldása az ország érdeke, és erre – az SZDSZ javaslata alapján – van 30 napja a két koalíciós partnernek. „Az ország érdeke, hogy végrehajtsuk a kormány programját, és ezt koalícióban tegyük. Az MSZP elkötelezett ebben” – jelentette ki. Közölte: a szombati bejelentése óta is folyamatos az egyeztetés a két párt között.

A koalíciós konfliktus lényegét a kormányfő abban látja, hogy az SZDSZ újabb drasztikus megszorítást szorgalmaz, amelyre viszont szerinte nincs szükség és lehetőség sem. Felidézte, hogy amikor Kóka János a parlamentben további 2.500 milliárdos tehercsökkentésről beszélt, az azt jelenti, hogy 600 ezer forintot vonna el háztartásonként, vagyis egy átlagosan kereső ember éves fizetésének körülbelül a felét, harmadát.

Gyurcsány Ferenc szerint a politikus felelőssége az is, hogy tartózkodjon a sokkterápiától. „A politikai bátorság mellé nem elég a gazdaságpolitikai okosság, kell hozzá társadalompolitikai bölcsesség is. Reform abból lesz, amit meg is tudunk valósítani, az a reform, ami fennmarad, amit elfogadnak az emberek” – vélekedett.

Kiemelte: csak bölcs, mérsékelt reformokkal lehet előremenni. Ez nem a reformok feladása, hanem megmentése – utalt az SZDSZ elnökének hétfői parlamenti felszólalására. A kormányfő szerint a vita a két párt között nem a reformokról, hanem azok tempójáról szól.

A miniszterelnök felidézte: az elmúlt hónapban nagyon sok gazdasági- és társadalompolitikai vita volt a két párt között, amelyekben az MSZP képviselte a mérsékeltebb véleményt. Példaként említette, hogy nem tudták elfogadni a kisebbik koalíciós partner javaslatai közül többek közt az idősek utazási kedvezményének megvonását, vagy a családi pótlék megadóztatását.

Úgy fogalmazott: az SZDSZ sokkterápiát szeretne, az MSZP szerint viszont mérsékelt reformpolitikára van szükség az országban. A szocialista párt két tűz között próbál utat találni, az ellenzék nagyobbik részének „ne csináljunk semmit” politikája és az SZDSZ sokkterápiája között – hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc véleménye szerint az SZDSZ felül akarja írni, a saját politikájához akarja kényszeríteni a koalíciós szerződést, hiszen abban a konvergencia-programon túli megszorítás nem szerepel. Mint mondta, az a múlt hétre lett világos, hogy bár lépni mindenképpen kell, a koalíciós pártok nem tudnak egyetérteni a pénztártörvény ügyében sem.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az egyeztetés arról zajlik, hogyan lehet megőrizni az elképzelés erényeit, és ehhez miként lehet társadalmi támogatottságot szerezni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformpolitika nem Forma 1-es verseny, nem jó, ha azon mérik a sikerét, milyen gyors és milyen radikális. „Ne gyorsasági versenyt csináljunk, hanem eredményversenyt. Jobb a megvalósult, mérsékelt reform, mint az elbukott radikális reform” – jelentette ki.

A miniszterelnök visszautasította, hogy felrúgta volna a koalíciós szerződést. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint a két pártnak van jelölési, a kormányfőnek pedig felmentési joga a miniszterek esetében. A miniszterelnöknek ez a joga alkotmányosan nem korlátozható – közölte.

Forrás: mszp.hu

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti felszólalása

– Úgy kell politizálni, hogy egyetlenegy polgár se érezhesse azt, hogy választani kell a nemzet hosszú távú érdekei és az ő személyes, rövid távú érdekei között – fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben.

„A kormányzás különböző érdekek összeegyeztetése a vallott, képviselt értékek világán belül, sokfajta egyéni és csoportérdeké, rövidebb és hosszabb távú érdeké. A politikának éppen az a szépsége, ami a nehézsége is. Hogyan lehet ebben a sokfajta érdekvilágban és ebben a nagyon széles értékvilágban egyszerre nyugalmat is teremteni és változást is hozni. Valóban, ez időnként nem könnyű és konfliktusos.

Az a kormánykoalíció, amely ma kormányoz, 2006-ban azt mondta, hogy: Magyarország számára változások sorozatára van szükség ahhoz, hogy Magyarország erősebb és sikeresebb legyen. Ha úgy tetszik, alkalmazkodásra, vagy divatos szóval reformokra.

Most, 2008-ban a kormánykoalíció pártjai ugyanezt gondolják. Azt gondolják, hogy az akkor kitűzött célok helyesek voltak. Egyszerre kell szolgálni a biztonságot és egyszerre reformok sokaságát kellett indítani. Az a beszéd, amelyre ön is utalt, miről szólt? Döntően azt a kérdést járta körül, hogy vajon az elmúlt két év vitái, konfliktusai, nehézségei indokot adnak-e arra, hogy azt mondhassuk, hogy kevesebb reform kell Magyarországon, kevesebb változás, kevesebb alkalmazkodás? Van, aki azt mondja, hogy igen, ez a válasz. A mi válaszunk szombaton – és az én személyes válaszom is – az volt, hogy nem kevesebb reform kell, de több biztonság kell. Úgy kell politizálni, hogy egyetlenegy polgár se érezhesse azt, hogy választani kell a nemzet hosszú távú érdekei és az ő személyes, rövid távú érdekei között. Valóban, ezt a konfliktust feloldani nagyon nehéz.

Az első kérdésben, ahol egyszerre kellett gyors egyensúlyt is teremteni és elindítani változásokat, egymással nagyon sokszor szembekerült a nemzeti érdek és az egyéni érdek. Arról szólt a szombat, és ezt képviselem ma is, hogy a célok feladása nélkül olyan új megoldásokat kell választani, olyan eszközöket kell választani, amely ezt a konfliktust nem idézi elő: egyszerre szolgálni a nemzeti érdeket és egyszerre megfelelni a személyes érdekeknek is.

Ha úgy tetszik, akkor bársonyosabb reformok kellenek. Ezt a kifejezést használtuk. A magyar egészségügyben szükség van átalakításra. Egyikünk sem vitatta 2006-ig. Ma is azt gondolom, hogy szükség van. Azt is gondolom ugyanakkor, hogy az átalakítás folyamatában, miközben nagy intézményeket, szerkezeteket alakítunk át, törekedni kell arra, hogy ez ne járjon együtt a hétköznapok biztonságának csorbulásával, hogy ne érezhesse senki azt, hogy jó, hogy van reform hosszú távon, de nem akarom, hogy ez minőségromlással járjon. Nem akarom, hogy a kiszámíthatóság csökkenésével járjon. Nem a célokat kell feladni, hanem meg kell hallani azt, amit az emberek mondanak, hogy így, ez a teher, ez a megoldás túlságosan sok. Az eszközökben lehet is, és kell is változtatni.

Nagyon fontosnak gondolom, hogy amikor egy időszakot lezárunk, akkor együtt legyen benne az elemzés, értékelés, benne legyen az önkritika is – helyenként szerintem megengedhető az irónia is –, és legyen benne ilyen módon politikai, intellektuális alap, hogy merre menjünk tovább. A kormány és a kormány pártjai a következő két évre vonatkozó politikájukban azt tartják szem előtt, hogy egyszerre kell szolgálni az ország hosszú távú érdekeit és az átalakításokat oktatásban, felsőoktatásban, egészségügyben, szociális rendszerben, adó- és járulékkérdésekben. Szolgálni egyensúlyt, megőrizni a konvergencia-programot és szolgálni a növekedést. De mindezt úgy, hogy összhangban legyen az emberek hétköznapi biztonságérzetével.

Ez a célunk. És az a célunk, hogy ennek érdekében folytassuk a kormányzást. Legalábbis ez az ország célja, azt gondolom. Hogy mi az egyes pártok célja, azt az egyes pártok majd megmondják. A Magyar Szocialista Pártnak az a célja, hogy folytassa a kormányzást, a koalícióval együtt. Azt gondolom, hogy így teremthető összhang az ország céljai és a kormányzás céljai között."

Forrás: mszp.hu

A cél az, hogy az emberek jobb szolgáltatást kapjanak, növekedjen a biztonság

Mint ahogy arról már beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök szombaton, az MSZP országos pártértekezletén azt mondta: az egészségügyi reformpolitika mögül elfogyott a támogatás. Ezért új megoldásokra és nyugalomra van szükség, amit egy új miniszter hitelesíthet. Azt javasolta, hogy a koalíciós partnerrel közösen jelöljenek másik tárcavezetőt Horváth Ágnes helyére.

Közölte, erről mind Kóka János pártelnököt, mind Horváth Ágnes egészségügyi tárcavezetőt tájékoztatta. Arra kérte a koalíciós partnert, hogy megértéssel fogadja ezt a döntést. Szólt arról is, hogy a koalíciós megállapodás nem szentírás, két év elmúltával újra kell gondolni.

Gyurcsány Ferenc hétfőn kora reggel parlamenti dolgozószobájában találkozott Horváth Ágnessel, akivel négyszemközti egyeztetést folytatott.

Daróczi Dávid kormányszóvivő ezt követően bejelentette, hogy a miniszterelnök április 30-ával menti fel Horváth Ágnest egészségügyi miniszteri posztjáról. A szóvivő hangsúlyozta: az egészségügy átalakítását folytatni kell. A cél az, hogy az emberek jobb szolgáltatást kapjanak, növekedjen a biztonság. Hozzátette: a reformoknak nyugalommal és párbeszéddel kell párosulniuk.

Daróczi Dávid közölte, a miniszterelnök azt kéri a kormánypártoktól, hogy április 30-áig állapodjanak meg az egészségügy átalakításának további tennivalóiról és a menetrendről is. Horváth Ágnes utódjáról a kormánypártok egyeztetnek majd. Gyurcsány Ferenc az MSZP délelőtti frakcióülésén értékelte a helyzetet a képviselők előtt. Az elhangzottakról beszámolunk.

Forrás: mszp.hu

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök húsvéti üzenete

Tisztelt Honfitársaim! A húsvét hagyományosan a kereszténység legnagyobb ünnepe. Így a zsidó-keresztény gyökerű európai kultúrán felnőtt emberek számára kivétel nélkül jeles időszaka ez az évnek, függetlenül attól, hogy hivőként vagy nem hívőként ünneplik-e meg.

A sokfélén ünneplő közösség könnyen talál magának közös nevezőt a húsvét ünnepében: a remény az, amelyet az újrakezdés, az újjászületés bizonysága és tapasztalata erősít meg mindannyiunkban.

Legyen szó a feltámadásról vagy „csupán” a tavaszról, a húsvét a megújulás esélyét kínáló időszak szimbolikus kezdete mindannyiunk számára, és – talán ettől nem is függetlenül – az egyik legkedvesebb ünnepe sokunknak.

Közéleti-politikai értelemben is igaz mindez. Az idei tavaszon talán lezárhatjuk a múlt évből magunkkal cipelt politikai vitáink legalább egy részét, és nyugodtabb hétköznapoknak nézhetünk elébe. Hisszük, hogy olyan új szakaszra van szükség az ország közéletében is, amelyben a múlt vitáinál fontosabbak lehetnek a jövő ügyei, a megosztottságnál fontosabb lehet az összefogás, bontásnál az építés.

Ennek reményében kívánok pártpolitikától mentes, családias, békés húsvétot minden honfitársamnak!

A Magyar Köztársaság kormánya nevében,

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök

Forrás: mszp.hu

Sem tárcacseréről, sem személyi kérdésekről nem volt szó, nincs napirenden

Az egészségügyi reformot folytatni kell, a magántőke bevonása növeli az egészségügy hatékonyságát, a reformhoz nagyobb társadalmi támogatás szükséges - mondta Horváth Ágnes és Kökény Mihály csütörtökön újságíróknak, miután a kormánykoalíciós pártok egyeztetést tartottak a miniszterelnöknél az egészségügyi reformról.

Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke a megbeszélés után közölte: nincs napirenden az MSZP és az SZDSZ közötti esetleges tárcacsere. „Semmiféle személyi, hatalmi, politikai osztozkodás nem aktuális. Sem tárcacseréről, sem személyi kérdésekről nem volt szó, nincs napirenden” – hangsúlyozta az MSZP politikusa. Hozzáfűzte azt is, hogy az egészségügyről szóló egyeztetések a jövő héten folytatódnak, és azután lehet majd arról beszélni, milyen módon és mértékben változzon az egészségbiztosítási törvény.

Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ ragaszkodik-e a magántőke jelenlétéhez az egészségbiztosításban, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter úgy válaszolt: igen, mert meggyőződésük szerint a magántőke növeli a hatékonyságot. Azzal kapcsolatosan, hogy a magántőkének hogyan kell jelen lennie a biztosítási rendszerben, a két politikus egyelőre nem árult el konkrétumot, de mint Horváth Ágnes jelezte, „nagyon széles az opciók tárháza”.

Kökény Mihály ehhez azt fűzte hozzá, hogy minden lehetőséget számba kell venni a magántőke szerepének megvizsgálásához. A szocialista politikus nem válaszolt arra a kérdésre, milyen megoldások léteznek, viszont arra kitért, hogy az Új tulajdonosi program is az egyik elképzelhető változat lenne. Azt most nem tudom megmondani, hogy az egészségbiztosítás reformjában a magántőke szerepe miként fog alakulni – hangsúlyozta a szocialista képviselő.

Horváth Ágnes elmondta még, hogy folyamatban van az egészségbiztosítási törvény végrehajtása. Arra a kérdésre, hogy a kormányfőnél tartott megbeszélésen miért nem vett részt az SZDSZ részéről Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár, a miniszter azt válaszolta, politikustársa szabadságát tölti.

Egy olyan kérdés is elhangzott a két politikus tájékoztatóján, hogy el akarja-e kerülni a kormány az ősszel várható, az egészségbiztosítás rendszeréről tervezett népszavazást. Kökény Mihály erre csupán annyit mondott: ezzel a megbeszélésen nem foglalkoztak.

Forrás: mszp.hu

A nyugdíjasok májusban átlagosan három és fél-négyezer forinttal magasabb járandóságra számíthatnak

A miniszterelnök javaslata alapján az év első felére előrehozzák az idei nyugdíjkorrekciót – mondta Korózs Lajos, az Országos Idősügyi Tanács titkára újságíróknak a testület soros ülésének szünetében csütörtökön. A tanács ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Korózs Lajos közölte, a mindenkori, januárban megállapított nyugdíjakat az év második felében, novemberben kell korrigálni, ha eltérő inflációs folyamatok vannak. Erre az idén – a miniszterelnök javaslata értelmében – nem novemberben, hanem az év első felében, várhatóan májusban, vagy júniusban kerülne sor.

Korózs Lajos a januárig visszamenőleges korrekció pontos mértékét nem nevezte meg. Mint mondta, számításokat kell végezni, annak során figyelembe kell venni az infláció eltérését a januárban tervezetthez képest.

Mivel a jegybank korrigálta az infláció mértékét, ennek kapcsán a miniszterelnök közölte: nem novemberben, hanem most kívánja korrigálni a nyugdíjakat.

Kérdésére válaszolva Korózs Lajos úgy nyilatkozott, hogy az erről szóló rendelet áprilisig elkészülhet. Elmondta azt is, hogy a korábbi tanácskozásokon többször felvetődött a szépkorúak elismerése, azaz a 100, a 95 és a 90 évesek anyagi megbecsülése. A miniszterelnök most azt a feladatot adta a szaktárcának, hogy dolgozza ki ennek finanszírozási lehetőségét – tette hozzá Korózs Lajos.

Az ülésen egy később megfogalmazandó idősügyi stratégia és egy esetleges idősügyi törvény elfogadása is szóba került.

Csütörtöki lapértesülés szerint egy százalékot meghaladó emelésről van szó, amit a májusi nyugdíjakkal, januárig visszamenőleg egy összegben kapnak meg az idős emberek. A nyugdíjasok így májusban átlagosan három és fél-négyezer forinttal magasabb járandóságra számíthatnak. A soron kívüli nyugdíjemelésre amiatt kerül sor, hogy a kormány tegnapi ülésén mind az inflációs, mind a bérek növekedésével kapcsolatos előrejelzését felfelé módosította – írta a Népszava.

Forrás: mszp.hu

Minden párttag érezze: állást kell foglalnia, fontos a véleménye

Országos pártszavazás indul szombaton az MSZP-ben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által meghirdetett baloldali polgárosodás programjáról – közölte Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke pénteken.

Március 15. és 25. között az MSZP tagjainak véleményét kérdezi arról a programról, amely a következő időszakban meghatározza a kormány politikáját – mondta a politikus. A szavazással azt akarják elérni, hogy az MSZP tagjai is hozzájáruljanak ennek a politikának a formálásához. Simon Gábor megjegyezte, hogy a kormányfő által meghirdetett program alapja a munka, a tudás és a tulajdon.

A választmányi elnök hozzátette: a program célja a minőségi oktatás; az, hogy mindenki dolgozhasson, aki tud és akar. A célok közzé sorolta, hogy a munkahelyteremtés legyen a meghatározó a kormányzati ciklus második felében, valamint, hogy minél többen juthassanak tulajdonhoz a nemzeti vagyonból. Az eredményeket a március 29-i országos pártértekezleten ismertetik. Szavazni az MSZP rendezvényein, vagy elektronikusan, vagy postai úton lehet – fűzte hozzá.

Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese elmondta: korábban megállapodtak arról, hogy a párt március végi országos értekezlete előtt két elnökségi ülést is tartanak, amelyen a pártszavazást is értékelik. Az első, ezzel kapcsolatos elnökségi ülés jövő csütörtökön lesz, vidéken. Kérdésre válaszolva hozzátette: az országos elnökség ülésén a népszavazás értékelése is szóba kerül.

Az MSZP választmánya február 23-án országos véleménynyilvánító pártszavazást rendelt el a baloldali polgárosodással kapcsolatos négy kérdésben.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke akkor elmondta: támogatást vár a pártszavazástól. Azt várja, hogy a március végi pártértekezletet megelőző, az elmúlt másfél évet értékelő vitáknak növekedjen a tétjük, s hogy minden párttag érezze: állást kell foglalnia, fontos a véleménye.

A párttagoknak az alábbi kérdésekről kell véleményt nyilvánítaniuk: egyetért-e azzal, hogy az új magyar polgárosodás támogatása érdekében a munkahelyteremtés legyen a meghatározó cél a kormányzati ciklus második felében.

Egyetért-e azzal, hogy több jusson az iskoláknak, a több tudás és magasabb színvonal elérhetővé váljon minden gyermek és fiatal számára, illetve, hogy célzott programokkal segítsük elő, a hátrányos helyzetű térségekben a segélyek mellett munkájuk legyen az embereknek.

Egyetért-e azzal, hogy ösztönözzük, minél több honfitársunk juthasson kedvezményes formában saját tulajdonrészhez a nemzet vagyonából.

Forrás: mszp.hu

A Start régió kártyát a 47 leghátrányosabb térségben, a halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásához bocsátják ki

Az MSZP szerint nem jelent kiadást, sőt megtakarítás a miniszterelnök által meghirdetett Start régió kártya, amellyel járulékkedvezményt biztosítanak egyes munkaadóknak. Erről az MSZP két országgyűlési képviselője, Török Zsolt és Teleki László beszélt szerdán Budapesten újságíróknak.

A Start régió kártya maximum három évig célzott adó- és járulékkedvezményt jelent a munkaadóknak és ezzel segíthet a legális foglalkoztatás bővülésében – közölte Török Zsolt, a programért felelős miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: ez nem jelent pluszkiadást az államnak.

Teleki László hozzátette: az állam a programmal megtakaríthat, mivel nem kell szociális segélyt fizetnie azoknak, akik munkához juthatnak ennek révén.

A kérdésre, miszerint kedden a pénzügyminiszter arról beszélt, jövőre kevesebb pénz lesz adó- és járulékcsökkentésre, Török Zsolt azt mondta, ez nem érinti az Út a munkába programot. Hangsúlyozta: a Start régió kártyát a 47 leghátrányosabb térségben, a halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásához bocsátják ki. A szocialista képviselő megjegyezte: a Start régió kártya maximum 100 százalékos járulékkedvezményt jelent, de ha valakit csak két évig foglalkoztatnak, akkor csökken a kedvezmény mértéke.

Mint elhangzott, szeretnék növelni a legális foglalkoztatást, azt akarják elérni, hogy sokkal inkább megérje dolgozni, mint segélyen élni. Török Zsolt közölte: a rendelkezések várhatóan 2009. január 1-jétől lépnek hatályba, ha az Országgyűlés elfogadja őket.

Teleki László szólt arról is, hogy az Út a munkához konferencia célja, hogy a programot bemutassák azoknak a roma vezetőknek, akik képesek tenni a kormány elképzeléseinek széles körű megismertetéséért. Kitért rá, hogy a konferencián elhangzott: ne csak a közhasznú munka területén segítsenek, hanem a szellemi tevékenység esetében is, hiszen több főiskolát, egyetemet végzett romának sincs munkája.

A képviselő hozzátette, a társadalomnak látnia kell, hogy a magyarországi cigányság nem eltartott népcsoport akar lenni, hanem aktív kereső, aki hozzátesz a közös kasszához.

Forrás: mszp.hu

Áttekintés és javaslatok a távfűtési problémák kapcsán

A szocialista frakció legutóbbi ülésén a megalakult a távfűtési ad hoc munkacsoport. Lendvai Ildikó frakcióvezető a csoport vezetésére dr. Szanyi Tibort kérte föl, aki azonnal elkészítette a vitaindító munkaanyagot, amelyet az alábbiakban közlünk. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy az ismertetésen túl, lehetőséget adjunk olvasóinknak arra, hogy a rendszer javítását célzó ötleteiket elküldhessék nekünk. Ezeket továbbítjuk a munkacsoportnak.

A távfűtés alapgondolata ipari eredetű. A nagyvárosokba települt iparágak villamos energia igényét kiszolgáló erőművek (és más, hőtermeléssel járó iparok) felesleges hőjét lehetett így elvezetni ugyanezen iparok munkásainak lakásába, illetve a különböző közösségi épületekbe. Jellemző, hogy nyáridőben az ugyanitt keletkező hőt a levegőbe eresztjük.

Minthogy az elmúlt évtizedekben az ipari tevékenységek áramellátása távoli, és egyre kevesebb, de nagyobb erőművek feladata lett, jelentősen csökkent a lakókörnyezetek közelében keletkező ipari hő mennyisége. Pótlásként tehát külön és drága pénzen kell(ett) előállítani a távhőt, amely eredetileg „hulladék” volt.

Szintén a pótmegoldások közé tartozik a kisebb méretű, ún. kogenerációs erőművek (tipikusan gázmotorok) telepítése, amelyek áramot és hőt egyaránt termelnek. Akárhogy is vizsgáljuk a problémát, kimondható, hogy a távhő alapvetően „hulladékgazdálkodási” kérdés.

A gondolatmenet viszont fordítva is működik. Minthogy a távfűtés rendkívül környezetbarát módszer, továbbá a távfűtésesre tervezett épületek hőellátását valahogy meg is kell oldani, ezért a nagyvárosokban elszaporodtak az említett kogenerációs erőművek, kvázi „hulladékhő” termelési céllal, ám azzal a járulékos előnnyel, hogy az általuk termel áramot az áramszolgáltatók kötelesek átvenni, méghozzá igen magas áron.

Mindez nem okozott elviselhetetlen gondot az energiapiaci árrobbanás előtt. Ráadásul 2006 ősze előtt a magyar állam egyszerűen kifizette az összes távhőszámla felét. A támogatási rendszer átalakításával viszont a konkrét távfűtési díjak eleve a duplájára emelkedtek, majd ugyanekkortól kezdve – szerencsétlenségünkre – a gázárak is meredeken felfelé lódultak. Miközben a családok és egyedülállók jövedelme épp a konvergencia-program folytán lényegében szinten maradt, ezalatt a korábban havi pár ezer forintos távhőszámlák több tízezer forintos nagyságrendre ugrottak. Ez a drámaian gyors változás megroppantotta a lakótelepek népének háztartási gazdálkodását.

A gondokat csak tetézte, hogy a távfűtésért felelőssé tett önkormányzatok többnyire lepusztult rendszereket kaptak a nyakukba, a fejlesztés legcsekélyebb forrása nélkül. Ahol előrelátóan gondolkodtak, ott a távhő cégeknél évek óta szolid nyereséget képeztek, amelyet visszaforgattak a korszerűsítésekbe. Ilyen példa Győr, ahol jelenleg a leghatékonyabb és a legolcsóbb rendszerek egyikét találjuk, szemben Budapesttel, ahol a nyereséget rendre elvonták, és más célokra fordították.

A pazarlás a legtöbb helyen óriási. A házak kapujáig érve a rendszerbe betáplált hő nagy része a gerincvezetékek körüli földet melegíti. Különösen szembeötlő ez télidőben, amikor a lakótelepek parkjai szép, zöld sávokkal tarkítottak, a fehér hóleplet felszabdalva. Ugyancsak illan a hő a magasan futó távhővezetékek cafatokban lógó szigetelése mentén is. Hiába állítják a távhő cégek, hogy az „üzemi” veszteségeik minimálisak, valójában adminisztratív trükkök ezreivel terhelik rá a lakosságra saját pazarlásaikat. Minthogy érdemi nyereségük (fedezetük) nem is lehet, kizárólag a fogyasztók kárára megy ki a ez a morbid „játék”.

De pazarol a fogyasztó is! Ismerjük a korszerűtlen, rosszul szigetelt lakótömbök gondjait, a kényszerű túlfűtés minden baját. A Nyugat-Európában okosan működtetett távfűtő rendszerek egy négyzetméterre vetítve fele-harmada annyi energiát használnak, mint a hazaiak. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy ugyancsak nyugaton a távfűtés költségrendszere szintén a lakosság javára tetemesen kedvezményezett, akkor már nem is csodálkozunk azon, hogy az ottani távhőszámlák a mieinkkel összehasonlítva átlagosan negyedakkorák!

A megoldásokat a fentiek sorrendjébe szedve az alábbiakban összegezhetjük.

Előállítás:

1) A távhőt előállító cégek számára forgalmazott gáz árából ki kell iktatni a hálózati költségeket, azaz a (gáz)rendszerhasználati díjat. (Egyébként sem elaprózott és költséges csőhálózaton, hanem egy vastag torkon kapják a gázt) Ezt a leválasztott költséget azonban a többi gázfogyasztóra indokolt hárítani, ami azon a ponton igazságos, hogy a távfűtés környezetvédelmi érdemeit igenis el kell ismerni!

2) A távhőt „hulladéknak” tekintve, eljuthatunk odáig, hogy a hőt termelő cégeket jobbára csak az áramtermelésért fizetjük ki, annál is inkább, mert – ismétlem – a nyáron keletkező hőt egyébként is a levegőbe lövik. Ez természetesen a villamos energia árát emelheti, de csak csekély mértékben.

3) Természetesen fontos, hogy a lakosság fizessen a hőért is egy hatóságilag megállapított egységárat, ellenkező esetben továbbra is a pazarlás lesz úrrá. Az így beszedett összegeket viszont kizárólag a távhő szolgáltatók hálózati fejlesztésére legyen szabad fordítani, amelyeket európai forrásokkal is meg lehet támogatni.

4) A hődíjat továbbra is terhelje az általános áfa kulcs, a szolgáltatási díjat viszont helyezzük át a kedvezményes körbe. Ez a szerkezeti átrendezés világossá teszi a jelenleg teljesen kaotikus hődíj/alapdíj arányokat, és azt is, hogy az egyes szolgáltatók milyen hatékonyan is dolgoznak. Ezen a ponton költségvetési kiesés ugyan jelentkezhet, ám ez elenyésző ahhoz a többletbevételhez képest, ami viszont az energiaárak növekedéséből származó extra adóbevétel.

Továbbítás:

5) A fentebb vázolt árszerkezeti változtatások azonnali és jelentős fejlesztési forrásokat (hitelfedezetet!) produkálnak, ezáltal a hálózati hőveszteséget okozó legnagyobb lyukakat a következő fűtési szezonra be is foltozhatjuk.

6) Meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmet, azaz a házak távhő belépési pontjain „élelmiszerbiztonsági” szigorral kell ellenőrizni a mérőműszerek pontosságát, hitelességét. (Civil szervezetek sokasága az idevágó panaszok tömegét állítja elő, de segítséget sehonnan nem kapnak.) Az épületfelújításokat végző cégek mérnökei rendre azzal szembesülnek energetikai kalkulációik során, hogy a szolgáltatók által deklarált hőbeáramlás jóval kisebb, mint az általuk mért adatok.)

7) Minthogy a távhőcégek a megrendeléstől számítottan ma már néhány óra alatt ténylegesen képesek a házak hőmérsékletét szabályozni, ezért elő kell írni számukra, hogy a közös képviselők felé – fűtési szezonban – napi ajánlásokat tegyenek a meteorológiai előrejelzések alapján. (Megjegyzendő, hogy a szélerőművek tulajdonosait – egyébként túlzó módon – negyedóránkénti(!) előrevetítési kötelezettség terheli.) Ezzel elkerülhető, de legalábbis nyilvánvalóvá tehető az a hanyagság, amely az szezononkénti egyszeri beállításban ölt testet. Megfelelő naplók vezetése révén a lakóközösség is ellenőrizni tudja, hogy az általuk megbízottak miként sáfárkodnak a közösség pénzével.

Fogyasztás:

8) A jelen fűtési esztendőben egy átlagos budapesti lakás távfűtési díja durván 350 ezer forint, amelyből legalább 200 ezer az ablakon van kidobva. Ha az állapotok nem változnak, ez csak több lesz. Ellenszerként például egy öt éves futamidejű hitelkonstrukcióban gondolkodva ennyi idő alatt meg is térül egy átlagosan 1 millió forintos korszerűsítési befektetés, sőt, ha tíz éves futamidőben gondolkodunk, akkor már a futamidő alatt is csökkenhetnek a havi kiadások. Jogszabályban lehetne előírni, hogy a hitelek fedezete a korszerűsített lakások értéknövekedése legyen, így állami garancia sem válik szükségessé.

9) Ilyen kedvezményes hitel csak azok számára legyen folyósítható, akik egyszerre vállalják a házaik szigetelését, a lakásonkénti pontos mérhetőség és a radiátoronkénti szabályozhatóság megteremtését.

10) Minthogy a távfűtés elvileg a leginkább környezetbarát fűtési megoldás, sőt, ugyancsak elvileg a leggazdaságosabb is, ezért ezt a technikát be kellene sorolni a támogatott energetikai körbe, azaz mindazok, akik új építésű házaikba távfűtést telepítenek, azok kapják meg ugyanazon kedvezményeket, mint amit az alternatív forrásokat használók élvezhetnek. Azt sem zárjuk ki, hogy a távfűtéses házak korszerűsítése is „új építésnek” minősüljön.

Budapest, 2008. március 18.

dr. Szanyi Tibor

Forrás: mszp.hu

Csökkentek az adó- és járulékmérséklésre fordítható források

A 2009-re tervezett adó- és járulékcsökkentésre fordítható forrásokat február végén még 200-250 milliárd forintra becsülte a kormányzat, ma reálisan ennél 100 milliárd forinttal kisebb összeggel lehet számolni – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter kedden Szegeden.

Az Új Magyarország Regionális Kormányzati Konferencián tartott előadásán a politikus elmondta: március 9-e, a Standard and Poors értékelése, valamint az elmúlt tíz napon a magyarországi állampapírpiacon bekövetkezett változások után reálisan azzal lehet számolni, hogy adó- és járulékmérséklésre fordítható források nagysága 100 milliárd forinttal kisebb, mint a tervezett. A számítások alapján a magasabb kamatterhek 2008-ban 30 milliárd, 2009-ben pedig mintegy 100 milliárd többlet kiadást jelentenek – közölte a pénzügyminiszter.

További forrást teremthet a gazdaság fehérítése, az adóátrendezés és az igazgatási kiadások további csökkentése. Mindhárom tétel milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelenthet, de nem százmilliárdos összeget – fogalmazott Veres János.

Az állam működési költségeire az idén 1765 milliárd forintot, a kiadások 13 százalékát fordítja a költségvetés. Az elmúlt években az állam működési kiadásainak mindkét összetevője, a kifizetett bérek és azok terhei, valamint a vásárolt árukra és szolgáltatásokra fordított összeg GDP-arányosan folyamatosan csökkent – mondta a miniszter.

Realitása annak van csak, hogy ezen a területen szolid mértékű csökkenést érjünk el, százmilliárdokat azonban nem lehet megtakarítani – hangsúlyozta Veres János.

Forrás: mszp.hu

Az adósságminősítés megváltoztatása az első komoly figyelmeztetés Magyarországnak és a politikai elitnek

Az adósságminősítés, a népszavazás és Orbán Viktor volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet Tukacs István, szocialista képviselő tartott kedden Budapesten. A képviselő rögtön meg is magyarázta az összefüggést: a kormányszóvivő helyreigazítást kért a rádiótól, mert egy vasárnapi műsorban a riporter nem korrigálta Orbán Viktor kijelentését, amikor arról beszélt, hogy a Standard and Poor,s Magyarország egyes hiteleit leminősítő döntésének indoklásában nem a népszavazás eredménye, hanem a kormány gyenge teljesítménye szerepelt.

A képviselő felolvasta az indoklás pontos szövegét, amely egészen más volt, mint az Orbán által mondottak. Tukacs István megjegyezte: ez a leminősítés egyértelműen azt jelenti, hogy a felelőtlenségnek ára van. Az adósságminősítés megváltoztatása az első komoly figyelmeztetés Magyarországnak és a politikai elitnek. Így a Fidesz, a népszavazás kezdeményezője sem háríthatja el a felelősséget.

Tukacs István hangsúlyozta: a minősítés rávilágít arra, hogy a befektető nem politizál. Stabil körülmények között munkahelyeket teremt, ám ha instabilnak látja a helyzetet, akkor nem hoz tőkét. Hozzátette: ha a következő időszakban is hasonló, egyválaszos népszavazások lesznek Magyarországon, akkor arra kell számítani, hogy ezek következményeit – ugyanúgy, mint most – valamennyiünknek meg kell fizetni. Hiszen a döntések nemcsak a háziorvosokra, az egészségügyi és a felsőoktatási intézményekre vannak hatással, hanem mindenkire, mert a költségvetés stabilizálásából minden adófizetőnek ki kell venni a részét.

Kérdésre válaszolva, Tukacs István azt mondta, egyetlen kormányzati, szocialista, vagy koalíciós fórum sem hozott döntést arról, mi legyen az egészségbiztosítási törvény sorsa. Hozzátette: az MSZP-frakció gondolkodik a megoldásokon. Ez az ügy túllépett a szakmai kereteken, és már régen nem az egészségügy finanszírozásáról szól. A megoldáshoz politikai döntés szükséges.

*

A kormányszóvivő helyreigazítást kért a Magyar Rádiótól, mert véleménye szerint Orbán Viktor a Vasárnapi Újság című műsorban valótlant állított Magyarország adósosztályzatának visszaminősítéséről – olvasható Daróczi Dávid kormányszóvivő Such Györgynek, a Magyar Rádió elnökének küldött levelében, amelyet kedden ismertetett az MTI-vel.

A levélben foglaltak szerint a március 15-én készített, másnap műsorba került interjúban többek között téma volt a Standard and Poors hitelminősítő intézet jelentése, amely szerint stabilról negatívra rontották Magyarország adósosztályzatának kilátását.

Az interjúban Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke azt állította: a jelentés nem tartalmazza azt a megállapítást, hogy a hitelkockázati besorolást a népszavazás befolyásolta volna. Ezen állítása azonban nem fedi a válóságot – állítja levelében Daróczi Dávid, aki szerint a riporter nem tett eleget a Rádiózásról és televíziózásról szóló törvény azon követelményének, hogy ilyen esetben kötelessége a tényszerűség és kiegyensúlyozottság megvalósítása.

„Ezúton kérjük T. Elnök Urat, hogy a Vasárnapi Újság című műsor következő adásában tájékoztassa a hallgatókat arról, hogy amikor az Orbán Viktorral készített interjút közvetítette, nem korrigálta a pártelnök úr azon valótlan, helytelen, tényszerűtlen kijelentését, miszerint a Standard and Poors jelentés nem a népszavazás miatt sorolta Magyarországot negatív hitelkockázati helyre.”

A fenti tájékoztatás elmaradása esetén az ORTT Panaszbizottságához fordulnak - áll a kormányszóvivő levelében.

Forrás: mszp.hu

50 ezer lakás újulhat meg

A panellakások fűtése éves szinten 80-100 milliárd forintot tesz ki Magyarországon. A most induló panelprogram ezeket a költségeket 20-40 százalékkal csökkentheti – erről Bókay Endre, az MSZP országgyűlési képviselője beszélt keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Magyarországon 800 ezer panelépület található, ebből a korábbi panelprogramok során több mint 100 ezret újítottunk fel – mondta a képviselő. A 2008-as költségvetésből 10 milliárd forintot különített el a kormány a további fejlesztésekre – ez nagyjából 50 ezer lakás felújítását teszi lehetővé a következő évben. A támogatás célja az 1992 júliusa előtt kiadott építési engedély alapján, iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése. Az eddigi program keretein belül a tulajdonosok pályázhattak a nyílászárók cseréjére, a hőszigetelés megújítására, illetve az épületgépészeti rendszerek felújítására. Az új program - a már meglévő elemeken kívül - támogatja olyan berendezések telepítését is, melyek a megújuló energia felhasználását növelhetik. A program a napenergia-, a bioenergia és a biomassza felhasználását, tehát az alternatív energiaforrások fogyasztását támogatja nagyon hangsúlyosan – fogalmazott a politikus. Ezek a pályázatok, megrendelések egyben piacot is teremtenek – tette hozzá.

Az ÖKO-program finanszírozása is átalakul: az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető a bekerülési költség maximum 35 százaléka, legfeljebb 54 ezer forint lakásonként. Az ÖKO- programon belül állami segítséggel alakíthatók ki az egyedi fűtésszabályozók és mérőórák. A fennmaradó 65 százalék megoszlik az önkormányzatok és a lakóközösségek között, 15-50 százalékos arányban. A pályázat benyújtásának rendszere is megváltozott: míg eddig csak az önkormányzaton keresztül lehetett a minisztériumhoz pályázatot eljuttatni, addig február elsejétől már a lakóközösségek közvetlenül, adott esetben önkormányzati támogatás nélkül is igényelhetnek költségvetési hozzájárulást a felújításhoz. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatási forrást, ott természetesen az érintett lakóközösségnek kell a projekt 65 százalékának kifizetéséről gondoskodnia.

Bókay Endre az önrész finanszírozásához kapcsolódóan elmondta: továbbra is igénybe lehet venni a Panel Plusz hitelprogram nyújtotta lehetőségeket, tehát az önerővel nem rendelkező lakóközösségek és önkormányzatok 15 éves futamidőre, államilag támogatott 5-6 százalékos kamat mellett vehetnek fel hitelt.

A panelprogramok hozadékaként egyrészt mérséklődtek a panellakások fűtési költségei, másrészt a nyári hónapokban is kellemesebb a lakások klímája – fogalmazott Bókay.

A pályázatokat 2008. szeptember 30-ig lehet benyújtani, az elbírálás várhatón egy hónap múlva, október végén be is fejeződik.

Forrás: mszp.hu

Az állami tulajdonból mindenki egységes elvek szerint részesüljön, és a kedvezményekkel mindenki egyforma eséllyel élhessen

Az új tulajdonosi programról hétfőn elfogadott országgyűlési határozatban a képviselők felkérik a kormányt, hogy április 30-ig dolgozzon ki részletes programot az állami tulajdon egyes elemeinek magánkézbe adására. A program végrehajtásának ellenőrzésére az Országgyűlés eseti bizottságot hoz létre.

Az Országgyűlés arra is felkéri a kormányt: a program kidolgozása során biztosítsa, hogy a lehető legszélesebb kör vehessen részt a programban, az állami tulajdonból mindenki egységes elvek szerint részesülhessen, és a kedvezményekkel mindenki egyforma eséllyel élhessen.

Gyurcsány Ferenc január 18-án, ország-értékelő beszédében jelentette be, hogy a kormány új tulajdonosi programjának keretében az állami cégekből vásárolhatnak tulajdont az állampolgárok, illetve a huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgárok. A kormányfő azt is mondta, hogy a részletekről nyílt társadalmi vita lesz, így arról is, hogy a tulajdont szerzőknek részletfizetési, adókedvezményt, illetve árfolyamkedvezményt adjanak.

A programba bekerülő vállalatokról és a kibocsátás ütemezéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönt, az újonnan megalakult Új Tulajdonosi Program Tanács pedig tanulmányokat készíttet és biztosítja, hogy a javaslatról társadalmi, szakmai párbeszéd folyjon, majd április végéig javaslatot tesz a kormánynak a program alapvető elemeiről.

Az első befektetők várhatóan a jövő év elején vásárolhatnak a program keretében részvényeket. Bár hivatalosan a kormány még nem jelölte ki a programba kerülő vállalatokat, elhangzottak már cégnevek: a Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., illetve a Magyar Posta Zrt.

Forrás: mszp.hu