A győzelem ára 2010-ben nem az önfeladás lesz, hanem hazánk felemelkedése
Burány Sándor, a szocialista párt budapesti elnöke nyitotta meg szombaton az MSZP budapesti Millenárison rendezett politikai évadnyitóját, amelyen a párt alapszervezeteinek vezetői, helyi, választókerületi, megyei elnökei és országos vezetői vettek részt. Beszédet mondott Gyurcsány Ferenc pártelnök, miniszterelnök. Burány Sándor néhány mondatos köszöntőjében elmondta: nagy öröm számára, hogy a budapestiek – immár nem először – házigazdái lehetnek egy ilyen tanácskozásnak. Megköszönte, hogy a résztvevők pontosak voltak, mert mint hozzátette: ma nagy erény Budapesten valahová pontosan megérkezni. Az úti cél – 2010 – még messze van. Az odaérkezés idejét a Fidesz szeretné lerövidíteni. Ám ez nem fog sikerülni, mert tudni kell időben elindulni.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök, pártelnök azzal kezdte beszédét, hogy a politikának az a természete, hogy tele van küzdelemmel. Most az az egyik, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy merre induljunk. Számosan gondolják úgy, hogy mostanában hazánk történelmi válaszút előtt áll. A dilemma: van-e bátorságunk együtt menni Európába. Nem kell félni a változástól. Küzdeni kell – hangsúlyozta a kormányfő –, arról kell nap, mint nap beszélni, miként lehet sikeressé tenni Magyarországot, ahelyett, hogy azt elemezgetnénk, mit miért nem lehet. Egyetlen dologért érdemes politikusnak lenni, mégpedig azért, hogy megváltoztassuk az országot, fölemeljük a nemzetet – jelentette ki a miniszterelnök –, s nem azért, hogy arra bíztassuk az embereket: óvakodjanak a változásoktól, minden úgy jó, ahogy van.
A pártelnök szólt arról is, hogy az emberek eddig nem tudták igazán birtokba venni a szabadságot. Meg kell tanulni élni vele, és tudomásul kell venni azt is, hogy a szabadság joga együtt jár a felelősségvállalás kötelességével. Mint mondta, Magyarország útja a reformoké, a változásé. Nincs más lehetőség: reform vagy bukás. Mint mondta, azt szeretné, ha a baloldal a nemzeti tradíciók őrzőjeként, a reformok élharcosa lenne. Vannak, akik úgy vélik, a reformok sikere a reformerek alulmaradásával jár. Ő azonban bizonyos benne, hogy a reformok és a baloldal sikere egyesíti az országot és erősíti a szocialistákat. Nemzeti üggyé kell tenni a reformokat, mert nemzeti sorskérdés, hogy képes-e legyőzni az ország a sok millió ember félelmét az élet megváltozásától. A reformpolitikából nem visszavenni, hanem szélesíteni kell azt.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a szocialisták polgárosodó Magyarországot szeretnének, ahol a teljesítménnyel lehet egyről a kettőre jutni, ahol a siker nem irigységet, hanem elismerést szül.
Egyszerre van két célunk – jelentette ki –, az első, hogy erőssé tegyük Magyarországot, és természetesen célunk az is, hogy ennek a politikának a végén a magyar baloldal arra kapjon mandátumot újra és újra, hogy gyerünk MSZP, csináld tovább! Hangsúlyozta: nem mártírokra, hanem sikerekre van szükség. Meg kell küzdeni a változástól való félelemmel, a kishitűséggel, az önzéssel. Véget kell vetni annak a szemléletnek, hogy „nekem ez jár”. Nem beszélni kell arról, hogy mi lesz a hazával, hanem tenni érte. S nemcsak elvenni kell tudni a haza asztaláról, hanem odatenni is valamit. A teljesítmények eredményéből jusson azoknak is, akik erre rajtuk kívül álló okokból nem képesek. Teljesítmény, siker, szolidaritás – ezekre van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a polgárosodó Magyarország. A modern Magyarország akkor lesz sikeres, ha van polgári felelősség – fűzte hozzá.
A kormányfő kitért arra is, hogy a szocialisták a szabadság, a demokrácia rendjét akarják. A magyar baloldal a szabadság rendjének legfőbb vezető politikai ereje kell, hogy legyen. Rendetlenségből nincsen köztársaság, rendetlenségből bizonytalanság van, a rendetlenség azoknak teremt lehetőséget, akik egyébként is képesek magukat megóvni, mert erősek, vagy azoknak, akik a zavarosban halásznak. A hétköznapi ember rendet szeretne, azt kívánja, hogy tartsuk be az ország törvényeit, szabályait. Akik arra hívnak fel, hogy a demokrácia rendjét és tekintélyét le lehet rombolni, azok csak önmaguk hatalmi, politikai önzését szolgálják. Mi nem velük, mi a milliókkal vagyunk, és nem félünk. Bátrak vagyunk, hogy megküzdjünk ezért a rendért, a szabadság rendjéért. Nem fogunk gyengének és gyávának mutatkozni – jelentette ki.
A reform nemcsak a miniszterelnök ügye. Ez szocialista ügy, és nemzeti üggyé kell tenni. Nemzeti sorskérdés, hogy képes-e az ország legyőzni a félelmét a változásoktól. Nem könnyű dolog, mert elszoktunk a felelősségvállalástól. A diktatúrában ugyanis a hatalomnak van szabadsága és felelőssége. Ennek föloldásával küszködünk immár tizenhét éve – mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ha fölhagynánk a reformok következetes végrehajtásával, feladnánk az országot. S hiába a népszerűségvesztés, következetesnek kell lenni. Meggyőződése, hogy ebben az esetben nem a népszerűség, hanem a hasznosság a fontos. Ennek szem előtt tartása az igazi politikai teljesítmény. A reformpolitika kiszélesítésére van szükség. Meg kell teremteni a közös reformtörekvésekhez szükséges emberi, politikai, közéleti szövetségeket. Ha ezt tesszük, az emberek érteni fogják, mit miért csinálunk. Nincs mit föladni, nincs hová hátrálni. Nem szabad megijedni. Elég, ha odafigyelünk arra, mit mond a francia, a német, a portugál, a spanyol miniszterelnök. A sikerhez arra van szükség, hogy bne eresszük el egymás kezét, nyitottak legyünk és szolidárisak. Versenyképessé kell tenni az országot, fokozni a kis- és középvállalkozások versenyképességét, minél jobban fejleszteni az oktatást, befektetni a kultúrába. Át kell alakítani a jóléti rendszert, mert a világ nagyot fordult. Ha nem követjük, lemaradunk. Nem a pillanat, hanem a távlatok politikáját kell folytatni. Ha körülnézünk Európában, láthatjuk, hogy ma a baloldal képviseli mindenütt a progressziót. Mutassunk példát Európának, hogy a baloldal cselekedetei meghozzák a sikert. Így a győzelem ára 2010-ben nem az önfeladás lesz, hanem a győzelem együtt járhat Magyarország felemelésével. – tette hozzá.
Ez az év nem volt könnyű – jelentette ki a miniszterelnök. Nehéz a számos kérdésre egyéni válaszokat adni. De őszintén: ki gondolná komolyan, hogy a kormány tagjai összeültek, és arról tanácskoztak, miként lehetne a megszerzett népszerűséget elveszteni – tette föl a kérdést, majd megjegyezte: fölhívom a Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Demokrata figyelmét, hogy ez irónia volt! Majd komolyra fordítva a szót, így folytatta: vannak bíztató jelek. Abban, hogy tartani kell a gazdasági egyensúlyt, egyetért a bal- és a jobboldal, ám a hogyanban, az eszközökben nem. Mint mondta, árt az országnak, ha a jobboldal vezető pártja úgy véli, a gyarapodáshoz egyetlen eszköz az adócsökkentés. Ha így lenne, minden állam pénzügyminisztere meglépné ezt, sőt, megszüntetné az adózást. Ez is irónia volt! – tette hozzá a biztonság kedvéért.
El kell dönteni, hogy masírozni, a másikon fogást találni akarunk, vagy előremenni, a kitűzött cél felé. Azt a 48 pontot kell megvalósítani, amit a parlamenti beszédében ismertetett, és akkor a ciklus végére gyarapodó lesz Magyarország. Hangsúlyozta: az ország sorsát az dönti el, hogy mi történik az iskolában, a kultúrában. Ez nem csak pénzkérdés. A családoknak jóval hamarabb kell segíteni, mint amikor a gyerek iskolába kerül. Szolgáltatni, lehetőségeket, segítséget kell adni a rászoruló famíliáknak. S pénzzel nem lehet mindent megváltoztatni. A gyermekeket kinyitni, támogatni, bíztatni kell Az az iskola legyen a példa, ahol ilyen szellemben foglalkoznak a kicsinyekkel – mondta Gyurcsány Ferenc. Ennek kapcsán szólt arról is, hogy a magyar pedagógusok méltatlan helyzetbe kerültek. Most nagyobb feladataik vannak, komolyabb teljesítményt várnak el tőlük. Ehhez méltó kell legyen az elismerés is. A társadalompolitika középpontjába kell helyezni a gyermeket és a pedagógust. Legyen minden iskolát elhagyó diáknak szakmája. Ennek elérésében kell a társdalom minden rétegének egymásra találnia – jelentette ki. „Üzenem mindazoknak, akik táblák alatt bántó, helyenként ocsmány jelszavakkal kívánják Magyarországot átalakítani. Ha keresnek maguknak nemzeti ügyet, akkor gondolkodjanak azon, hogyan lehet újra naggyá tenni a magyar iskolát” –fogalmazott és hozzátette, hogy erről lehet és érdemes párbeszédet folytatni.
Gyurcsány Ferenc megjegyezte: a jobboldal szemet huny, radikális szélsőséges részei meg kifejezetten aktívak abban, hogy bontsák, támadják a rendet. Nem beszélni kell, hogy a rend és a törvényesség pártja vagyunk, nem kordont kell bontani, nem kell megmagyarázni, hogy miért kell masírozni náciknak az utcán, nem annyit kell mondani, hogy ez nem jó Magyarországnak – hangoztatta. Hozzátette: nem jó az aszály, a sok eső, nem jó a sztrádaépítés egyhónapos csúszása, de a nácik grasszálásával is meg kell küzdenie az országnak. Úgy vélte, egy jobbközép konzervatív pártnak nincs semmi keresnivalója az Európában nácinak tartott szerveződések közelében. Mint mondta, a magyar jobboldal egy része nem elég bátor ahhoz, hogy világosan kimondja: nincs közöm a nácikhoz. Holott ezzel elárulják a rendszerváltást és a polgári Magyarország eszméjét
A miniszterelnök kijelentette: a jelenlegi koalíció végigviszi a kormányzati ciklust. Az országnak szüksége van rá, hogy ez a két párt közösen kormányozzon, együtt oldják meg az előttünk álló feladatokat. Lesznek szakmai viták, de ez nem csoda, hiszen nem egy, hanem két különböző pártról van szó. A jobboldal ugyan szeretné, ha a kisebbik kormányzó párt fölmorzsolódna, ahogy az az ő idejükben, náluk történt. Ám a jelenlegi kabinetnek nem az a jelszava és a célja, hogy „egy a tábor, egy a zászló”. Sokszínű országban, sokszínű programból lehet és kell választani a lakosságnak. A pártok ledarálása hibás stratégia, ami árt az országnak, és semmiképpen sem demokratikus lépés. A szocialisták meggyőződése, hogy a sokszínűségtől erősebb lesz az ország. Végül azt kérte a jelenlévőktől a kormányfő, hogy merjenek bátran változtatni, mert így, a reformok sokaságával tehetjük naggyá Magyarországot.
A pártelnök beszéde után zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.
Forrás: mszp.hu
