Nemcsak azért kell a KAP-ot felülvizsgálni, mert a briteknek és a németeknek elegük volt, hanem mert a helyzet és a piac teljesen megváltozott
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érvelése a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálata és átalakítása mellett, amelyhez Tony Blair volt brit miniszterelnök is csatlakozott, új frontot nyitott a gazdáknak juttatott évi 56 milliárd eurós összegért folytatott csatában – írta csütörtökön az International Herald Tribune.
A Párizsban megjelenő angol nyelvű lap tudósítása szerint a magyar kormányfő az EU egyik „szent tehenéhez” nyúlt, amikor azt hangsúlyozta Davosban, hogy a globálisan emelkedő élelmiszerpiaci kereslet és árak fényében a gazdák kevésbé vagy egyáltalán nem lesznek ráutalva támogatásokra.
A lap emlékeztet, hogy Nagy-Britannia és az északi országok régóta szeretnék megváltoztatni az unió közös agrárpolitikáját (KAP), de annak haszonélvezői – Franciaországgal az élen – ez ellen mindig hevesen tiltakoztak. Gyurcsány viszont világossá tette, hogy néhány kelet-európai ország – amelyek 2004-es uniós csatlakozásuk óta az agrártámogatások új haszonélvezői – a változtatás mellett vannak.
„A kérdésről nagyon nyíltan kell beszélnünk” – hangoztatta Davosban a magyar kormányfő, aki szerint nemcsak azért kell a KAP-ot felülvizsgálni, mert a briteknek és a németeknek elegük volt, hanem mert a helyzet és a piac teljesen megváltozott. „Számos elemző stagnáló vagy csökkenő energiaárakra számít, de az élelmiszerárak emelkedni fognak, melynek következtében a mezőgazdaság jövedelmezővé, és állami támogatások nélkül is működtethetővé válik” – idézi „a közgazdász végzettségű Gyurcsányt” az IHT.
A magyar miniszterelnök szerint a gazdák körülményei a piac által javulhatnak, és az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek kutatás- és infrastruktúrafejlesztésre fordíthatóak.
Az IHT szerint Gyurcsány érveléséhez Tony Blair volt brit miniszterelnök is csatlakozott, aki azt hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésének idén kezdődő felülvizsgálata jó alkalom lehet az agrártámogatások átalakítására, s ezzel új frontot nyitottak meg a gazdáknak juttatott évi 56 milliárd eurós összegért folytatott csatában.
A KAP Gyurcsány által felvázolt radikális reformját viszont az EU soros elnöki tisztét az év második felében ellátó Franciaország – az IHT szerint – feltehetően nem fogja támogatni. Michel Barnier francia mezőgazdasági miniszter egy tavalyi interjújában úgy vélte, hogy a KAP-ot csak a jelenlegi költségvetési időszak után, 2013-ban szükséges „adaptálni” – emlékeztet a lap.
AZ IHT által megkérdezett Jack Thurston brit szakértő szerint – aki az agártámogatások átláthatóságáért küzd – nagyon jelentős, hogy Gyurcsány ezt elmondta Davosban, s bár az EU egyik legfőbb prioritásáról van szó, valójában más a kérdés. „Tény, hogy ez lehetőséget teremt a reformhoz, de a gazdák ügyesek a pénzszerzésben, amikor jó idők járnak, és a kormányokhoz fordulnak, amikor rosszabbul mennek a dolgok” – tette hozzá a szakértő.
Az IHT kommentárja szerint a kelet-európai országok 2004-es uniós csatlakozásával az agártámogatásokból részesülő új gazdacsoport közül Magyarország és Csehország tekinthető a leginkább reformgondolkodásúnak, míg Lengyelország nagyobb ellenállást tanúsít a KAP felülvizsgálatával szemben.
*
Gyurcsány Ferenc szerint a mezőgazdasági támogatáspolitika nem igazodhat az éves változásokhoz, 2013-ig érvényben kell hagyni, az árak változásától függetlenül. A kormányfő erről telefonon nyilatkozott az MTI-nek csütörtökön Davosból, a Világgazdasági Fórum helyszínéről. „Ellenállnánk, hogy beavatkozzon az unió a támogatásokba, csak azért, mert jók az árak” – jelentette ki a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc véleménye szerint ugyanakkor nagy lehetőséget jelent a magyar gazdáknak, hogy India és Kína hatalmas felvevőpiac, a globális élelmiszerpiaci kereslet hatására pedig a mezőgazdasági árak folyamatosan növekednek.
Mint mondta, nem visszafogni, hanem ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy a gazdák a piacból éljenek meg. A kormánynak az a dolga, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, és az jó hír, hogyha ennek minél nagyobb részét a piaci árak alapján érik el a gazdák – tette hozzá. Elemezni kell, hogy az áremelkedés mennyire tartós, hosszú távú folyamat, és az agrártámogatások átalakításában ennek alapján kezdeményezően kell részt venni.
Kitért arra: 2008 második felétől Franciaország az EU soros elnöke, és elindulhat a mezőgazdasági politika felülvizsgálata. Hangsúlyozta: ez nagyon hosszú folyamat, egyelőre beszélgetni kell a lehetőségekről, „ott kell lenni”.
Szólt arról is,hogy még szeptemberben megállapodtak Nicolas Sarkozy francia elnökkel arról, hogy a mezőgazdasági kérdésekben Magyarország és Franciaország között nagyon erős szövetség van. Hosszú távú tervekről, víziókról van szó annak érdekében, hogy például ne Németország vagy Nagy-Britannia kényszerítsen ránk egy elképzelést, hanem mi legyünk a kezdeményezők az átalakításban – fogalmazott a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc úgy látja, egy olyan rendszerre van szükség, amelyik képes rugalmasan megfelelni az igényeknek, ugyanakkor hosszú távon is biztosítani tudja, hogy a gazdák és az agrárium jövedelmi szintje tartósan magas legyen.
Forrás: mszp.hu