A feleslegesen megtett kilométerek növelik az éghajlatváltozásért, a felmelegedésért felelős üvegház hatású gázok kibocsátását is
Kovács László március 12-én, az Európai Parlament késő esti vitájában megvédte az ólommentes benzin és a gázolaj minimális adószintjének harmonizálásáról szóló bizottsági javaslatot, valamint bevezetőt mondott az idősek életkörülményeinek javítását célzó bizottsági javaslat vitájához.
Az Európai Parlament március 12-én, szerdán késő este vitatta meg az ólommentes benzin és a gázolaj minimális adószintjének összehangolásáról és az egyes tagállamokban alkalmazott adószintek közelítéséről szóló bizottsági javaslatot. A Bizottságot a plenáris vitában Kovács László, a javaslatot elkészítő adó- és vámpolitikáért felelős európai biztos képviselte.
Kovács László felszólalásában kiemelte hogy a bizottsági javaslat elsődleges célja az üzemanyag turizmus visszaszorítása. A szállítmányozó cégek kamionjai ugyanis gyakran jelentős kerülőket tesznek azért, hogy az alacsonyabb adószintet alkalmazó tagországokban töltsék fel üzemanyagtartályaikat. Ez nem csak a versenyt torzítja, de a feleslegesen megtett kilométerek növelik az éghajlatváltozásért, a felmelegedésért felelős üvegház hatású gázok kibocsátását is.
Kovács László megköszönte a témában illetékes parlamenti bizottság támogató jelentését, ugyanakkor elmondta, hogy a jelentésben javasolt módosítások legtöbbje elfogadhatatlan az Európai Bizottság számára, hiszen ezek pontosan azt a hosszú távú stratégiát gyöngítenék meg, amelyik az éghajlat és az egységes piac védelmére irányul.
Azokkal a képviselői véleményekkel szemben, hogy a jövedéki adó minimális szintjének emelése növelni fogja az inflációt, elmondta, a hatástanulmányuk szerint a javasolt szerény mértékű növekedés éppen csak lépést fog tartani a 2017-ig várható, évente 2,2 százalékos inflációval. Azt is hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés az inflációnál sokkal nagyobb veszélyt jelent. Kifejezte reményét, hogy a parlamenti támogatás elő fogja segíteni a bizottsági javaslat tanácsi jóváhagyását is.
Kovács László a plenáris ülésen – Viviane Reding biztost helyettesítve – bemutatta az időskorúak életkörülményeinek javításával foglalkozó európai bizottsági javaslatot is. Elmondta, hogy a 21. század egyre gyorsuló technikai fejlődéséből nem lehet kihagyni azokat a generációkat, akik nem az iskolában, alapvető készségként sajátíthatták el ezen technológiák alkalmazását. A bizottsági javaslat célja, hogy az Európai Unió is csatlakozzon ahhoz a kutatási és fejlesztési programhoz, amelyet több tagállama, köztük Magyarország indított el.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Európa idősödő lakosságának jelentős könnyebbségeket nyújthatnak az információs és kommunikációs technológiák, amelyek ugyanakkor az unió versenyképességét is javítják. A szóban forgó program célja olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozásának ösztönzése, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, erősíthető önálló életvitelük és a közösségi életben való részvételük. Fejleszthetők készségeik és akár bizonyos munkavégzésük esélyei is nőhetnek.
Az Európai Bizottság álláspontját hangoztatva Kovács László kiemelte, hogy minden, az idősek életminőségét javító kezdeményezés az Európai Unió egészének fontos és támogatandó feladata. A vitában a bizottsági javaslat egyöntetűen sikernek bizonyult.
Forrás: mszp.hu
